Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-11-22 / 10. szám
JELES ÉPÜLETEK Ahol Hamlet és Sarastro vacsorái A FÉSZEK A klub megalakításának ötlete a Royal Kávé házban született. Tolnay Ákos festő, Hegedűs Gyula és Góth Sándor a Vígszínházból, Szendy Árpád és Szabados Béla zenész, Császár Imre és Dezső József, a Nemzed tagjai határozták el, hogy olyan klubot alakítanak, ahol a művészvilág találkozhat, pihenhet, szórakozhat. 1901- ben találják meg a megfelelő helyet, a Kertész utca és a Dob utca kereszteződésében ekkor üresen álló leány-árvaház épületét. Hegedűs Gyula Maga az épület kétemeletes, két utcára néző, klinkertégla borítású. A sarkot félkörívvel zárja le egy fehér vasrács. Az emeleti homlokzatot ál-oszlopok és nagyméretű ablakok teszik változatossá. A szinteket pártázatok tagolják. Az elnevezés külön történet. A legendárium szerint Zilahy Gyula, a Nemzed Színház fiatal művésze találja meg a betűszót. Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Egyéb Komédiások, a szavak első betűinek összeolvasásával FÉSZEK. Legyen a neve Fészek, mert otthonos, meleg fészket ad a művészeknek, s a bennfentesek tudják, kiknek is kelt életre az új klub. Az alapító tag, az első háznagy így emlékezik: „Miután a megjelent tekintélyes számú művész a klubot megalakultnak tekintette, Karlovszky Bertalan festőművész Indítványozta: fizessük le most rögtön az első évi tagdíjat, hogy azáltal egy kis pénzhez Jussunk. O maga azonnal le Is tette az első hatvan koronát, őt követte még negyven kolléga. Ez a 2460 korona nemcsak az átalakításra, hanem a berendezésre Is kellett..1901. szeptember hó 7-én vonult be a művészvilág a Kertész utca 36. szám alatti hajlékba. A klub egyszerű, de ízléses berendezése a kényelmet szolgálta. Függönyre, szőnyegre még nem tellett, ellenben a falakon szép képek függtek, az alkalmas helyeken Jó szobrok álltak. A klub tagjai Itt tartották első családi vacsorájukat’’ Az épület ereded állapotában alkal- matlan volt a klubéletre. Átalakították tehát, részben a beköltözés után, részben a klub 20 éves fennállásának tiszteletére. Ekkorra sikerült megvenni az addig bérelt ingatlant. Az építők, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos toszkán kerengő- re emlékeztető, reneszánsz típusú árkádokkal, teraszokkal határolt kertet építettek. Ekkor készült el a maival szinte teljesen azonos előtér és hall is. A berendezés, mint egy eleven tárlat, pompázatos volt. A falakon a múlt és a Jelenkor híres művészeinek képei, a berendezés értékes szőnyegekből, márkás bútorokból állt. Ezek mind a tagok adományai voltak. Húsz év alatt a művésztársadalom megteremtette a világ egyik legszebb művészklubját. C i^zigorú szabályok szerint működött a Fészek. Nő nem lehetett tag, s a tagok nővendéget is csak úgy hozhattak magukkal, ha feleségük is velük volt. Ha valaki tagnak Jelentkezett, be kellett mutatkoznia a választmány minden tagjának - ajánlásukat kérve. A jelölt nevét kifüggesztették az előcsarnokba, s csak azokat vették föl, akik ellen a tagoknak nem volt kifogásuk. A „civilek", a nem művészek még nehezebben jutottak be. Ők nem is lehettek rendes tagok, csak pártolók. Ilyen kérelemnél azt is megvizsgálták, hogy az illető mit tett a művészetért, művészekért. A pártoló tag címért neves politikusok, ügyvédek, professzorok, arisztokraták versengtek. Mit is csinálhatott itt a betévedt művész? A könyvtár barokk és rokokó garnitúráin ülve írta Molnár Ferenc a Liliom első Jegyzeteit. Kodály szintén itt beszélte meg a szövegíró Paullnl Bélával a Háry János utolsó simításait. Az étteremben találkozott rendszeresen a Szinyei Társaság. A tagok közül csak találomra néhány név: Csók István, Kernstok Károly, Aba Novák Vilmos, Egri József, Glatz Oszkár. Nem mindennapi névsor. Kisfaludy Strobl Zsigmond A kávéház márványasztalai perzsákon állottak, a vitrinekben márkás porcelánok kellették magukat, s az üvegajtók pompás fakeretbe voltak foglalva. Itt üldögélt sokszor Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula. És a társalgó?! Lengyel István írja: ....a kora délutáni órákban m ég félig üres a társalgó meghitt sarka. Méltóságteljes foteljei a meleget osztó zsályaszínű hatalmas kályha mellett. A falon a mesterek színes képei, a puha szőnyeg a lábunk alatt a csillárok barokk angyalai, az antik bútorok finom fényű fumírburka..." A legnagyobb forgalom azonban a kártyaszobában volt. A kártyaszoba jövedelme tartotta el a tagdíjakon és adományokon kívül a klubot. Ebből fizették az alkalmazottakat. A legnagyobb kártyás Törzs Jenő volt, akt egyeden éjszaka nyerte össze a villájára való pénzt. EEenpélda Beöthy László, akt vagyonának tetemes részétől itt szabadult meg. A Fészek első nagy korszaka a második világháborúval véget ér. A háborús károkat ugyan hamar kijavítják, de az utána következő idők nem kedveznek igazán az indivldumnak. Az államosítás (1949) úgy látszott, a klub halálát okozza. Az emeled termeket irodákká alakították át, s az épület a Művészed Szövetségek Háza lett. Rózsahegyi Kálmán így vegetált a Fészek - csak az étterem és a könyvtár működött - egészen 1959-ig. Ekkor lett a tulajdonos a Művészeti Szak- szervezetek Szövetsége. A tulajdonosváltás azonban profilváltást nem Jelentett, maradt minden a régiben. Harminc éve lett újra klub a Fészek. Az irodahelyiségeket megszüntették, megpróbálták visszaállítani az épület eredeti funkcióit. Végleges formáját 1980-ban érte el. A Fészek ma is a művészek és a művészetet pártolók törzshelye. Mivel is zárhatnánk ezt a kis fejtegetést szebbel, mint Hel- tay Jenő zárószavával, amit a 25 éves Fészek Jubileumára írt: művészi szabadság tisztelete, ami elválaszthatatlan •az embert szabadság tiszteletétől - ez forrasztott It össze annyiféle embert egy testületté... Forró kívánságom, hogy ezen gyönyörű helyen az Idők végéig művésznek és embernek, szabadnak érezhesse magát mindenki.. Topolay Elek 13 1993/10. szám ERZSEBETVAROS 4 * r Kabos Gyula
