Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-08-28 / 6. szám
Helytörténet 6. rész A Zöld Koszorú (Alsóerdösor) Tikáts Adolf festménye után A belső és középső Erzsébetváros mai utcahálózatának kialakulását a diílőutak határozták meg, a majorok, kertek és szántók pedig megszabták a későbbi telekbeosztást. A mai VII. kerület külső - a Rottenbiller utca és a Dózsa György (a régi Aréna) út közötti - részén a széles Damjanich utca jelenti az elválasztó vonalat, az attól északra eső „elegáns, részben villa” és a délebbre eső „csikágói” negyed között. A Damjanich utca régi elnevezését az FKT 1874-ben fenntartotta. Damjanich János (1804- 1849) a szabadságharc egyik legvitézebb tábornoka, a legendás hírű veressipkás zászlóalj parancsnoka volt, aki 1849. október 6-án Aradon vértanúhalált halt. A külső Erzsébetváros északi részét a Bajza utca kétfelé osztja. 1866-tól Hajtsár út, az 1870- es évek elején Marhahajtó út, német neve 1860-ban Viehtrag Weg. Régi neve 1878-ig fennmaradt, de az Andrássy út építésével az utca jelentősége emelkedett, ezért a VI. kerületi Nagy János és Podmaniczky utcák közötti szakaszt Bajza Józsefről nevezték el. Később a Damjanich utcánál kezdődik. Bajza József (1804- 1858) költő, műbíráló, a Nemzeti Színház igazgatója. 1848- ban a Kossuth Hírlapja szerkesztője. A Damjanich utcától délre eső rész kialakulásánál már utaltunk a mértani pontosságú utcahálózatra. Kiegészítésül még annyit, hogy a túlnyomórészt „gangos”, két-, három- és négyemeletes bérházak építésének zöme a századfordulóra esett, bár az egész csikágói negyed terve már 1879- ben elkészült. Egy évtizednél is hosszabb ideig ezen a területen még kertek és ültetvények voltak, ott, ahol a sakktáblaszerű utcahálózatot kialakították úgy, ahogyan az napjainkban is fennáll. A mai István utca volt az első, amely 1874-től 1949-ig István út néven már megvolt. 1949-től a rendszerváltásig Landler Jenő utca volt, most pedig István utca az egykori István út, amely napjainkban is megérdemelné az „út” elnevezést. A tervek elkészítésének évében - 1879-ben - kapta nevét a Garay, a Százház és a Jobbágy utca. A Garay utca a térrel együtt nevét Garay Jánosról (1812-1853), a költőről kapta, aki 1849-ben a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára. Az „Obsitos” írója a szabadságharc ügyét forradalmi költeményeivel szolgálta. A Százhái utca nevét a nagy lakásínség enyhítésére épített száz, teljesen egyforma, 1875-ben épült házról kapta. 1911-ben az utca nevét Grassalkovich utcára változtatták. Grassalkovich Antal (1771-1841) gazdag és bőkezű főúr, a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház telkének adományozója. 1967-ben visszakapta az utca régi nevét. A Jobbágy utca előbbi neve Bem utca volt. Ezt az elnevezést a Bem-szobor felállítása és a II. kér. Bem József utca elnevezése miatt meg kellett változtatni. A névváltozás 1934-es. A városrész észak-déli irányba húzódó utcái közül a Damjanich utca és a Thököly út közötti Bethlen Gábor, a Nefelejcs, a Hemád és a Murányi utcák ugyancsak 1879-ben kapták nevüket A Bethlen Gábor utca a térrel együtt mai nevét 1931-ben kapta, addig Bethlen utca. A névváltoztatásra a Bethlen István bástyasétány 1931-es elnevezése adott okot. Az utca és tér Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem, választott magyar király, a magyar függetlenség és vallásszabadság Európa hírű harcosának emlékét őrzi. A Nefelejcs utca régi utcanév; a nevet az FKT 1879-ben fenntartotta. A Hernácl utca, mint tervezett utca, az FKT-tól kapta nevét. A Murányi utca kezdetben a Garay tér és István út közötti szakasz volt. 1885-ben a Verseny utcáig terjedő szakaszra is kiterjesztették a nevet, később pedig „szabályozás folytán a Damjanich utcáig nyert meghosszabbítást”. A Cserhát utca régi név, akkor az István úttól a Garay térig tartott, 1883-tól a Thököly útig. 1967-ben meg nem változtatható, egyedi utcanévnek minősítették. A kelet-nyugati irányban húzódó utcák közül az 1889-1890- es években kapták nevüket a Pe- terdy, a Dembinszky, az Elemér (a mai Marek József), a Sajó és az Alpár utcák. 1889-ben kapta nevét az addig névtelen Peterdy és a Dembinszky utca. Dem- binsky Henrik (1791-1864.) lengyel szabadsághős, majd honvéd altábornagy, 1849-ben egy ideig a magyar hadsereg főparancsnoka. A Marek József utca az 1888-89 és 1958 évek között Elemér utca, új nevét 1958-ban kapta. Marek József (1868- 1952) állatorvos, egyetemi tanár, akadémikus, Kossuth-díjas, nemzetközileg elismert szaktekintély. A Sajó és az Alpár utcák nevüket 1890-ben kapták. A Sajó a történelemből is ismert, a Tisza jobboldali mellékfolyója; Alpár akkor Pest megyei, ma Bács-Kiskun megyéhez tartozó község. A honfoglaló magyarság küldöttei - Anonymus szerint - innen vittek egy nyaláb füvet, annak jeléül, hogy milyen gazdag föld fekszik előttük, és 895- ben itt verte meg Árpád vezér véres csatában Zalán fejedelmet. A Sajó utcát és a Thököly utat összekötő Színva utca a Blikkben eredő patakról kapta nevét 1953-ban. Addig az utca nyolc háromemeletes háza a Sajó és az Alpár utcák, valamint a Thököly út házszámozását viselte. Erzsébetváros 12 védett utcaneve: Dob, Dohány, Her nád, Kertész, Síp, Szövetség és Verseny utca (1966-tól); Alsó erdősor, Kisdiófa, Nagydiófa, Százház utca és Lövölde tér (1967-től). dr. Berti Béla 8 ERZSÉBETVÁROS 1993/6. SZÁM UfAK-UfCAMEK
