Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 1. szám
Nincs tilalmi listán a Gyémántház! Kétségtelen, hogy az Erzsébetváros egyik legjelesebb épülete a Károly körút 3/A., amelyet az egyik képviselő találóan Gyémántháznak nevezett. Központi elhelyezkedése, építészeti érdekessége fokozott figyelmet irányított erre a házra. A privatizáció ezen a ponton kissé tovább váratott magára. A lakosság és az érintett épület bérlőinek felfokozott érdeklődése kísérte végig az elidegenítés körüli vitákat. Érthető, hiszen a ház becsült értéke közel másfélmilliárd (!) forint. Ez az összeg az egész Madách sétány hárommilliárd forintos megvalósítási költségének tükrében még jelentősebbé nő. Az indulatok ütközése érthető, hiszen egyfelől a lakók nyomása az Önkormányzatra, másfelől a privatizációs törvény alkalmazása döntést követel . A lakók természetesen vásárolni akarnak, hiszen a rendszerváltás óta erre minden bérlőnek alanyi joga van. A tilalmi lista persze más vetületben láttatja a kérdést. Ebben az esetben az Önkormányzatnak az egész kerület, sót, a főváros érdekeit kell képviselnie. Az ebből fakadó álláspontok nem mindig felelnek meg az ott lakók elképzeléseinek. A képviselők végül is név szerinti szavazással döntöttek (ahogyan a többi elidegenítéssel kapcsolatban is): a Károly körút 3/A.-t törlik a tilalmi listáról. Ezzel a döntéssel elhárult az akadály a már évek óta húzódó lakásvásárlási szándékok elől. A végül is szoros szavazati aránnyal megszületett döntést hosz- szas viták előzték meg. Szerkesztőségünk nem hivatott állást foglalni a szavazás eredményéről, de álljon itt egy-egy vélemény mindkét oldalról: Dr. Hahn György képviselő:- Azért szavaztam a tilalmi listáról való törlésre, mert véleményem szerint a Képviselőtestület 1992-ben hibásan tette az említett házat az elidegenítési tilalmi listára. A lakók ugyanis már 1990-ben beadták vásárlási igényüketbérleményükre. Egyébként sem értek egyet semmiféle tilalmi listával. Az a véleményem - mivel a lakóknak mást úgysem tudunk adni - ezt a kedvezményes vásárlási lehetőségetnem zárhatjukel előlük. Sót, az a határozott álláspontom, hogy minden bérleményt el kell adni azoknak, akik ezt igénylik. Ez olyan potenciáli s előnyt biztosít a kerület lakosainak más külső kerületiekkel szemben, hogy akár előnyös cserelehetőség is adódhat számukra. Az értékkülönbözet talán még azt is lehetővé teszi egyeseknek, hogy zöldövezetbe költözzenek. Tisztában vagyok vele, hogy ezek az elidegenítések megfosztják az Önkormányzatot bizonyos bevételektől, de tudni kell azt is, hogy a jelenlegi lakbérek a házak fenntartására sem nyújtanak fedezetet, csak az üzemeltetési költségekre elegendőek. Szabó Zsolt képviselő:- Ön a szavazatával nem támogatta a Károly krt. 3/A tilalmi listáról való törlését. Mivel indokolja az álláspontját?- Az a megítélésem, hogy a lakók közel sem járnak olyan jól,, mint ahogy remélik. Az épületben 115 lakás található, ebből 38 nem komfortos, ezek javarésze szükséglakás. A lakások összes alapterülete 7073 négyzetméter. Az egyéb bérleményeké pedig 5243 négyzetméter. Ebből következik, hogy a Iakók57,4 százalékát birtokoljáka háznak, de jelenleg 60 százalékuknál dokumentálható csak a vételi szándék. Ha ezek a vételi szándékok realizálódnak, a társasházzá alakulás után a lakók szavazati arányuk miatt mindig alulmaradnak. A másik probléma, hogy a ház felújítása szerény becslések szerint is 400 millió forintba kerül, melyet a lakók biztos, hogy nem tudnak megfizetni. Ezt a nagyösszegű felújítási költséget csak az vállalná, aki közel az egész épület tulajdonosa lehetne. Megítélésem szerint csak az önkormányzat lett volna képes arra, hogy a ház ésszerű kihasználásából eredő bevételből előteremtse ezt az összeget. Feltételezhető az is, hogy a lakók egy része rövidesen eladja a frissen tulajdonába került lakásokat. Számtalan új tulajdonos lesz a ház gazdája, akit nem fog érdekelni, de megfizetni se tudja például annak a tervnek a megvalósítását sem, melyet a ház tervezője Hoffner Guido 1911-ben megálmodott, de pénz hiányában nem tudták megvalósítani. Ez a privatizáció az egységes városépítési koncepciót sem szolgálja. Azok járnak jól, akik azonnal értékesítik a lakásukat, de nekünk elsősorban azokra kell gondolni, akik továbbra is a ház lakói maradnak. Csak az önkormányzat lett volna képes arra, hogy megfelelő gazdálkodással, a szabad területek ésszerű kihasználásával előteremtse a 400 millió forintos felújítási költséget. Kevesen tudják, hogy a ház pincéje két emelet mélységű, és megfelelő átalakítással 70 gépjármű befogadására alkalmas parkoló kialakítására lett volna lehetőség egy eddig teljesen kihasználatlan területen, így hozzávetőlegesen évi 50 millió forint bérleti díjtól esik el az önkormányzat, melyet végül is a kerület polgáraitól vonunk el. A testület információ nélkül döntött, hiszen nem várta meg azt a tanulmányt sem, melyet egy cég készített a ház hasznosításáról. így a racionális határozathozatal lehetőségét adta fel. Kájé gRZSEBETVAROS
