Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 1. szám

Helytörténet ERZSÉBETVÁROS TÖRTÉNETE Az egy négyzetkilométernél is kisebb területű, városfalaktól körülvett pesti városmag - a régi Belváros - a másfél százados török uralom után, mint kereskedő-polgárváros Buda külvá­rosává lett. A régi pesti városfalat a XVII. század végén széles félkörgyűrűben még szántóföldek, kertek és majorok övezték. Külváros alapítását 1699-ben említik először a krónikák. A városi tanács itt, ezen a zsellérek lakta területen jelölt ki helyet azoknak a jelentkezőknek - főként kisiparosoknak és kereskedőknek -, akik kénytelenek voltak elhagyni az egyre szűkebbé váló Belvárost. Három külső kerület, a Ferenc-, József- és Terézváros szinte egyidőben fejlődött a XVIII. század elején. A Terézvárosból 1882-ben kivált déli terület Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéról kapta nevét. Az Erzsébetváros területe 11,63 négyzetkilométer volt, a mai Károly körúttól az akkori főváros határáig, a Körvasútsorig terjedt. 1935- ben a Terézváros és az Erzsébetváros külső, keleti részét leválasztották, s megalakították a XIV. kerületet, Zuglót. A "maradék" VII. kerület lett a mai főváros legkisebb (2,1 négyzet- kilométer), ám legsűrűbben lakott területe, melyet a Nagykörút és a A Károly krt. egyik házának udvara Rottenbiller utca tagolt három részre, mutatva egyúttal a beépítés ütemét is. A hajdani kertnegyedben a XVI11. szá­zadban 251 ház épült a mai Király, Kazinczy, Dohány és Akácfa utcák mentén, valamint a Hatvani országút (a mai Rákóczi út) és a Nyár utca sarkán. 1733 körül már ház állott a Hatvani kapu közelében is, a Rákóczi út és a Dohány utca között. Később itt épült fel a "Huszár"- és a "Marczibányi"-ház - Petőfi utolsó pesti lakhelye - is. A XIX. században a polgárok igyekeztek minél inkább kihasználni a rendelkezésükre álló telkeket. A kerü­let belseje zsúfolt, le­vegőtlen lett - sok volt itt még a falusias viskó is. A látványt a pesti or­szágút felől csak a mai M adá ch- házak he­lyén álló Orczy-ház, a Hacker szála és a "Vademberhez" (Zum wilden Mann) címzett vegyes­kereskedés és kocsmaház takarta el. A kerületben lépten-nyomon meg­található közép- és kisüzemek mellett a XIX. században itt települt meg a 750 munkást foglalkoztató dohánygyár, a Lingelék bútorgyára, Piatnikék kártyagyára, a Központi Tejcsarnok, a Mauthner-cég. Az 1872-94. évek között alakult Detl Antal és Knüth Károly gyára, Sternbergék hangszer-, Kobaldék gőzmosó- és múfestő gyára, Walla József cement és műkő-, a Rieger testvérek orgonagyára. A 90-es években a Fasorba települt át Klösz György fényképészeti műterme, ma az Offset Nyomda található itt. A Rottenbiller és Damjanich utcától keletre fekvő negyedet "Csikágónak" nevezték, az elnevezés nemcsak a szűk utcákra, a mértani pontossággal kialakított utca hálózatra, valaminta gyors ütemben épülő "felhőkarcolókra" utalt, hanem a város peremére jellemző közbiztonsági viszonyokra is. A Nagykörút kiépítésével és az ipar fejlődésével a lakásépítési "láz" a századfordulón tetőzött, a népes­ségszám pedig ugrásszerűen megnőtt: 1870 és 1944 között majd négy­szeresére, 151 és félezerre. A második világháború pusztítása 30 ezerrel csökkentette az itt lakók számát, és a lélekszám azóta is fogyatkozik. Napjainkban mintegy 80 ezren laknak Erzsébetvárosban. A kerület utcanév-tábláinak egy része - közöttük 12 védett utcanév - ma is a hajdani mező- gazdasági ter­melésre utal. Pl. Alsó-erdősor, Kertész, Kisdiófa, Nagydiófa. Szá­mos utca az oda­telepített fákról kapta a nevét, mint az Akácfa és a Hársfa utca. Másutcák elne­vezését németről fordították ma­gyarra, néha hibá­san: a Síp utca például eredetileg a Pfeifer család nevét viselte. Más esetekben a Dohány utca mellett a dohánygyár, a Verseny utca mellett a lóversenytér, a Dob utcában a "Három dobhoz" címzett vendéglőállt. A Százház utca a lakásínség enyhítésére 1875-ben épített száz egyforma, komfort nélküli házról, a Lövölde tér az 1840-ben épült Pesti Polgári Lövöldéről kapta a nevét. Alig van fővárosunkban még egy olyan kerület, amelynek annyi kereskedelmi és vendéglátó létesítménye, kávé­mérése, valamint pezsgőbb irodalmi-, sajtó-, színházi- és moziélete lett volna, mint Erzsébetvárosnak. A kerületnek hat műemléképülete, 17 műemlék jellegű és két városképi jelentőségű épülete van. Műemlék a Dohány utcai zsinagóga és a fasori református templom is. A lakásállomány mintegy kétötöde még a múlt században épült, a körfolyosós házak egy-két szobás lakásainak komfortfokozata ma is alacsony. A rehabilitációs lakásépítési munkák az úgynevezett "15" jelű tömbben indultak meg. dr. Berti Béla (Folytatás: Utak, utcák és terek) A Károly krt. erzsébetvárosi oldala 8 F __ F £ RZSEBETUAROS

Next

/
Oldalképek
Tartalom