Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 4. szám
HOGY MINÉL TÖBBET MOZOGJANAK Beszélgetés Farkas Ferenccel, a sportközpont vezetőjével- Igazgató Úr, mikor jött létre a sportközpont, és kinek a támogatását élvezi?- Ezt a tanács építette, saját beruházásaként, 1988. október elsejétől működik. A rendszer- váltás óta az önkormányzat tulajdonában van, és önkormányzati támogatást kap.- Kizárólag az önkormányzat támogatását élvezik?- Költségvetésünk egyhar- madát fedezi az önkormányzat, a többi saját bevétel. Ebből tartjuk fenn a létesítményeket.- Milyen lehetőségeket kínál a sportcentrum?- Kulturált körülmények között vehetik igénybe a sportkedvelők. Természetesen lehet zuhanyozni, tisztálkodni és átöltözni. Van egy nagyterem, testépítő centrum, két teniszpálya és egy futballpálya, továbbá egy klub és egy női tornateremként használt 80 négyzetméteres helyiségünk.- Itt, az Erzsébetvárosban voltam egy klubtalálkozón, ahol arról volt szó, hogy ez a főváros legbetegebb és legszegényebb kerülete. Hogyan tükröződik ez itt, a sportközpontban? Kik látogatják, menynyire vesz részt a lakosság a sportolási programokban?- Tudni kell erről a kerületről, hogy a legsűrűbben lakott és a fővároson belül itt a legkisebb a zöldterület. Nem beszélve arról, hogy a lakosság több mint 40 százaléka nyugdíjas. Nekem nincs rossz véleményem a kerület lakóiról a sporttal kapcsolatban. Ez a létesítmény májusig reggel hattól este tizenegyig-éj- félig volt nyitva, és lehetett válogatni a sportágak között, a tenisztől a mozgássérült kosárlabdáig, a női tornán, óvodás tornán át a testépítésig, a labdarúgásig. Hétvégeken rendezünk lakossági sportnapot, ilyenkor mindig eljön negyven-ötven ember.- Most is nagyon sok kisgyereket láttam itt, a tornateremben...- Reggel nyolctól délután kettőig az általános iskolások járnak a sportterembe, az iskolai órarend szerinti beosztásban. Kerületi diáksport van kettőtől négyig, azután jönnek a bérlők és más sportolók. A bérlőkre nagyon is szükségünk van, nélkülük nem tudnánk fenntartani a létesítményt. Szombaton és vasárnap terem-labdarúgás és a középiskolások részére kosárlabda volt. Csak volt, mert április 24-ével minden ilyen hétvégi szervezett program befejeződött. Tavaly október óta tartott a bajnokság, 50 kispályás labdarúgó- és 80 kosárlabdacsapat vett részt rajta. Ezeket váltották fel azok a hétvégi nyitvatartásaink, amikor családoknak és egyéneknek biztosítjuk a sportolás lehetőségét, szervezett keretek között. Az utóbbit szeretném hangsúlyozni, hiszen azt mégsem lehet, hogy kinyitjuk a Sportközpontot és mindenki azt csinál, amit akar.- És ha valaki például reggel, ébredés után szeretne egy jót focizni?- Ha kitelik belőlük két csapat és üres a pálya, akkor semmi akadálya. Ha telefonon megbeszéljük, akkor is beengedünk mindenkit, mert nekünk az a célunk, hogy minél többen mozogjanak.- A nyári idényben is nyitva lesz a csarnok?- Hogyne! Az iskolai szünetben itt nyári napközis tábor lesz, a Sportközpont szervezésében. Öt hétig kizárólag óvodásoknak lesz tábor, mert az iskolásokat elvisszük Encsre nyaralni. Sebestyén László A szókimondó művészet fóruma Az Erzsébetvárosi Galéria tizenkét éve Tizenkét esztendő - száznyolcvankét kiállítás. Röviden így lehetne összegezni az Erzsébetvárosi Galéria eddigi munkásságát. Ez azonban felszínes értékelés lenne, s meg sem közelítené a valóságot. Főleg annak ismeretében, hogy a galéria „védő-, szentjei" - élükön a házigazdával, Bosnyák Sándorral - igyekeztek távol tartani kiállításaiktól a kommersz, a vásárlóréteg felé orientálódó alkotásokat. A XX. század utolsó évtizedeinek vívódásait, gondmarta redőit, keserűségét és ritka örömeit próbálták elénk vetíteni. Teljes sikerrel. Ennek az apró galériának a kiállításai három fő vonulatba tartoztak. Az egyikben olyan művészek munkái kaptak helyet, akik a képzőművészetben a bartóki-kodályi út párhuzamosát igyekeztek megvalósítani. Ezt „A néphagyomány vonzásában" címmel foglalják össze. A „Haza és emberiség" a hazaszeretet jelszavát hangoztatja, azzal a meggyőződéssel, hogy a versek erejét, izzását a képek látványa tovább fokozhatja. A harmadik csoport a „Grafikai körkép", a magyar grafika bemutatását szolgálja, a hagyományok életben tartásával és az új, kísérletező utak reflektorfénybe állításával. Az Erzsébetvárosi Galéria lelkes és céltudatos gárdája az elmúlt évek során bőséges vizuális és szellemi tápértékét halmozott fel.-seb14 ERZSÉBETVÁROS 1993/4. SZÁM
