Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 4. szám
Helytörténet A Károly körút páratlan oldalát bontja meg a Madách Imre út első szakasza, a Madách Imre tér. Fölötte 1938-ban Madách főalakjairól Éva, illetőleg Ádám utca volt a mai Asbóth utca. Új nevét 1962-ben a helikopter feltalálójáról kapta, a magyar mérnökről, aki 1928. szeptember 9-én a világon először szállt fel helyből függőlegesen a magasba, és gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. A belső Erzsébetvárost észak-déli irányban átszelő dűlőutak közül a legrégibb akáctelepítések egyike arra a területre esett, amely már 1786-ban az Akatziengasse, azaz Akácfa utca nevet kapta 1838-ban a Dohány utcától a Dob utcáig, onnan a Király utcáig Kleine Akatziengasse (Kis Akácfa utca) volt. Az FKT 1874-ben a régi nevet fenntartotta, egyesítve a két részt Akácfa utca néven. A mai Kazinczy utca 1804-ben Kreutz- gasse, 1838-ban Grosse Kreutzgasse a Kerepesi úttól a Dob utcáig, innen a Király utcáig Kleine Kreutzgasse. 1850-től Nagykereszt és Kiskereszt utca. Az FKT 1874-ben a két régi utcanevet fenntartotta, 1879-ben pedig Kazinczy Ferencről, a magyar irodalom újjászületése és a nyelvújítás vezéréről nevezte el. 1804-ben Pfeifergasse, 1850-től Síp utca nevét egy Pfeifer nevű családtól kapta. A Sípos utcából önkényes rövidítéssel lett Síp utca, ezt a nevét az FKT 1874-től fenntartotta. A Nagydiófa utca 1804-ben Nussbaum- gasse, 1838-ban Grosse Nussbaumgasse, mai nevét 1850-ben kapta. Az FKT ezt a nevet 1874-ben fenntartotta. A Klauzál utca 1804-ben Kleine Feldgasse, 1866-ban Kismező utca, 1879-ben nevezték el Klauzál Gáborról, az első felelős minisztérium földművelés-, ipar- és kereskedelmi 4. miniszteréről. Az utca északi végében lévő Klauzál tér régi neve István tér, ezt az FKT 1907-ben a mai névre változtatta. A Nagydiófa és a Klauzál utcák között apró telkek terültek el a Nyár utca két oldalán. 1838-ban német neve Sommergasse, 1850-től mind a mai napig Nyár utca. A Kertész utca 1817-ben Gärtnergasse, 1850-ben a mai Rákóczi úttól a Dob utcáig Kertész utca. Az FKT 1874-ben a régi nevet fenntartotta, 1896-ban pedig a Kertész utcát a Dob utcán túl meghosszabbította a Király utcáig. így - a Kazinczy és az Akácfa utcákhoz hasonlóan - eléri a kerület északi határát. 1938-ban Nagyatádi Szabó utcának nevezték el, 1951-ben visszakapta régi nevét. A belső Erzsébetváros északi oldalán volt egykori dűlőutak közül a mai Rum- bach Sebestyén ut.ca német neve 1817-ben Rombach- gasse, 1850-től Rombach utca a Dob utcától a Király utcáig. Az FKT 1874-ben a régi nevet fenntartotta és 1899-ben a Wesselényi és a Dob utcák közötti szakaszra is kiterjesztette. 1939-ben a téves Rombach helyett a Rumbach Sebestyén utca elnevezést kapta. (Rumbach Sebestyén Pest város tisztiorvosa volt, 1806-ban megnyitotta a város első és egyetlen gyógyfürdőjét, a Város-fürdőt a mai Podmaniczky és Munkácsy Mihály utcák találkozásánál.) A Holló utca 1804-ben Schwarze Adlergasse, 1866-ban Feketesas utca. Mivel a Lipótvárosban volt (és ma ismét van) Sas utca, 1874-ben a Feketesas - Holló utca lett. 1967- ben meg nem változtatható, egyedi utcanévnek minősítették. (Csupán az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy jelenleg is van Feketesas utca - Budán, a II. kerületben.) A Kisdiófa utca 1804-ben Nussbaumgasse. 1838-ban Kleine Nussbaumgasse, 1850 óta Kisdiófa utca. A régi Diófa utca egyik darabja. Az FKT 1874-ben a Kisdiófa utcanevet fenntartotta. A Csányi utca 1804-ben és 1817-ben Feld- gasse, 1838-ban Kleine Feldgasse, 1866-ban Kismező utca, ugyanúgy, mint a mai Klauzál utca, miután annak folytatása. Jelenlegi nevét 1878-ban kapta. Csányi László a szabadságharc alatt hadsereg-kormánybiztos, a Szemere-kormányban miniszter. 1849. október 10-én vértanúhalált halt. A Kürt utca 1804-ben még névtelen utca volt, bár a Valero-telek és rajta a selyem gyár már létezett. 1870 óta Valero utca (egyik feltevés szerint 1815-től kezdve). Az FKT 1874-ben a régi nevet fenntartotta, 1938-ban - sajnos - mai nevét kapta. A kerület belsejében levő utcák közül a három leghosszabb a Dob, a Wesselényi és a Dohány utca. Az Erzsébetváros középső részén egészen a Rottenbiller utcáig érnek. A Rottenbiller utca választja el a középső Erzsébetvárost a „Csikágó" negyedtől. A Rottenbiller utca régi német neve Li- mengraben, azaz Árokvonal, majd Árokvonal utca. Az FKT 1872-73-ban az utcának a Baross tértől a Damjanich utcáig terjedő szakaszát Rottenbiller utcának nevezte el, 1879-ben a nevet a Lövölde térig tartó útszakaszra is kiterjesztette. Rottenbiller Lipót (1806-1870) Pest város alpolgármestere, majd a szabadságharc idején polgármestere, 1861- ben és az 1865-67-es években főpolgármestere. A 48-as időkben jelentős közéleti szerepet töltött be. (folytatjuk) dr. Berti Béla 8 ERZSÉBETVÁROS 1993/4. SZÁM
