Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 2. szám
TARKARUHÁS HÖLGYEMÉNY REPÜLT AZ UTCÁRA Önvédelem a Garay téren Aki néhány évvel ezelőtt Budapest egyik legforgalmasabb és legjobban ellátott piacán - a Garay térin- vásárolt, ahhoz volt szokva: legfeljebb az árusbódékat kell kerülgetnie, mérlegelve, hol, mit, mennyiért és milyen hosszú várakozás után tud megvenni. Az ABC Élelmiszer Áruházban is csak a pénztárak előtti álldogálás okozott gondot, ha sietős volt az útunk. Aztán egyszercsak változni kezdett a kép: a teret kezdték ellepni a különféle feketeárusok, lengyel fehérneműt, mokaszint, apróbb háztartási cikkeket, román pólót, pulóvert, zseblámpát, orosz öngyújtót kínálgatva. Eleinte még érdekes is volt nézelődni, méricskélni: mennyit spórolhatok, ha nem megyek egy saroknyival tovább a rengeteg kötődé valamelyikébe, hanem a szatyorból szedem ki a pulóvert, még a próba lehetőségét sem tartva fontosnak. Addig-addig folyt így ez az ügylet (valami titokzatos úton-módon a környező országok seftelői között a tér effajta lehetőségének hírét víve), míg odáig fajult a zsúfoltság, hogy már- már csak az árusok serege tolongott a járdákon, néha még a venni szándékozók előtt is torlaszt képezve. A legális bódék forgalma megcsappant, sor- ra-rendre érkeztek a bejelentések, panaszok. S mint ilyen helyzetekben általában lenni szokott: a fejetlenség, a káosz vonzotta a nem mindig tiszta kezű, ide-oda sündörgők seregét. Hovatovább már félelmetes lett a tér híre. A sarki kocsmában mindennaposak lettek a verekedések, üvöltözések, hol egy tarkaruhás hölgyemény repült az utcára, hol tántorgó párja ros- kadt horkolva a fal mellé. A környező házak lakói nem hogy pihenni, de még otthon tartózkodni is csak néhány nyugtató lenyelése után voltak képesek. A rendőrség tette, amit tehetett: hol kitiltották a kétes alakokat, hol fokozottan ellenőrizték a terepet, de alig tűntek el az egyenruhások, máris folytatódott minden, ott, ahol néhány perce félbeszakadt. Felépült a Garay Áruház. Akkor reménykedni kezdett a környék: rendezett, civilizált körülmények között zajlik majd az árusítás. Vállalkozói igazolvánnyal, kisiparos engedéllyel rendelkezők veszik majd át az uralmat. Nem így történt! Igaz, néhány hétig mintha normális kerékvágásban folytak volna a dolgok, de azután kezdődött minden elölről. S akkor elegük lett a Garay térieknek. Úgy gondolták, egy filozófiát fogadhatnak el csak igazán: "Magad uram, ha szolgád nincsen!" - s megalakították saját védőtestületüket. A piac igazgatósága pedig az önkormányzathoz fordult segítségért, s nem hiába. Az Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal a vásárlók és a piacon működő vállalkozók vagyonának védelmére - kísérletképpen - napi 24 órás vagyonvédő őrszolgálatot állított fel, nem utolsósorban azért, hogy biztosítsa a vásárlás zavartalanságát a piac területén és azt, hogy végre eredeti feladatának feleljen meg ez a terület. Mint az igazgatóság körlevele megállapította: immár elkerülhetetlenné vált ez az őrszolgálat, így aztán profikat: az Escort Védelmi Szolgálat embereit kérték fel a 24 órás biztosításra. Kutyás őrök róják azóta a kis utcácskákat, fekete egyenruhájukat immár megtanulták tisztelni a piti zsebtolvajok és a nagystílűbb rablók is.- Induláskor összesen öt emberünk volt - mondja Gyenes Levente, a szolgálat vezetője -, de ma már 150 biztonsági őrt is tudunk aktivizálni szükség esetén. A hasonló cégek alakulásával persze, egyfajta túlkínálat van ezen a területen, ezért úgy próbálunk piacképesek maradni, sőt, növekedni, hogy teljes körű szolgáltatást nyújtunk minden felkérésre, magas szinten kiképzett, válogatott emberekkel, kutyákkal dolgozunk, speciális feladatokat is ellátunk szükség esetén és - természetesen - minden vállalkozásunkra garanciát vállalunk.- Már eleve jól kiképzett embereket keresnek, vagy van lehetősége a jelentkezőnek arra, hogy önöknél tanuljon?- Természetesen van. Tény, hogy igen magas felvételi követelményekhez társul a folyamatos képzés, tesztelés és szigorú az ellenőrzés a tanulóidő alatt. Viszont akit mi ajánlunk, abban maximálisan meg lehet bízni. Reméljük, helyreállíthatjuk a Garay tér nyugalmát. — dali 10 ERZSEBETVAROS 1993/2. SZÁM
