Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-07 / 11. szám
JELES ÉPÜLETEK Színház a Hevesi téren Ha a Wesselényi utcán a Hevesi tér felé sétálunk, szünkbe ötlik a Nemzeti Színház épülete. Ha eljátszunk a gondolattal, hogy ezt a sétát 30 évvel ezelőtt tesszük, sem a teret, sem az épületet nem találjuk meg. A történet majd egy évszázada kezdődött... Dáma a lótrágyában A milleneumi ünnepségek hatalmas lökést adnak a főváros fejlődésének. Hősök tere, And- rássy út, földalatti vasút, mind- mind egy világváros ígérete. Nem minden olyan szép azonban, ahogy első pillantásra látszik. A város külterületein, így Erzsébetvárosban sincs szilárd útburkolat, a fő közlekedési eszköz a lóvasút. Egy korabeli karikatúra Budapestet olyan elegáns úriasz- szonynak mutatja, akinek lába mocsokban, lótrágyában tapos. Ebben a környezetben épül föl az Izabella téren - mai Hevesi Sándor tér - a Magyar Színház. Az épületet Láng Adolf építette. Az építésznek nem volt könnyű dolga. A telek meglehetősen egyedi formájú, majdnem háromszög alakú. A telek keskeny részére került a bejárat. Ettől az előcsarnok szűkre sikeredett. Szép viszont a homlokzat, amelyet kettős oszlopsor tör meg. A harmadik szint kupolaszerű kiképzése a monumentalitást. ugyanakkor a könnyedséget sugallja. Az építész a reneszánsz tiszta stílusjegyeit alkalmazza, mint élete főművében, az Andrássy üti régi Műcsarnokban. Nézőterére ezren fértek be, de mivel előcsarnoka szűk volt, szükségessé vált az 1916-os átépítés. Ekkor az épületet az Izabella tér felé bővitették. Akusztikája viszont kitűnő. A színpadon elhangzó minden szót a nézőtér összes helyéről remekül lehet hallani. A színház és a kártyakirály Az első előadást 1897. október 16-án játszották. Az akkor már világsikert aratott Gésák című operettet mutatták be. Az első évad húsz bemutatót hoA magyar színház zott, többek között a Peleskei nótáriust és Hauptmann Han- nelejét. A második évadtól veszi át Beöthy László a vezetést. Rövid megszakítással (1901-1907) a huszas évek közepéig irányítja a színházat. Beöthy Zsolt inodalomtörté- nészprofesszor és Rákosi Szidi színésznő fiának két szenvedély uralja az életét: a kártya és a színház. A kortársak szerint a világ legnagyobb kártyása, az utókor szerint a világ legnagyobb színigazgatója volt. Kártyaszenvedélye bűnbe is sodorja (okirathamisítás), ezért kénytelen elhagyni a Magyar Színházat (1901). A család azonban nem hagyja elveszni a tékozló fiút. A két nagybácsi, Rákosi Jenő és Rákosi Viktor hathatós támogatásával előbb a Nemzeti, majd a Király Színház igazgatója lesz, hogy aztán 1907-ben sikerei teljében ismét átvegye a Magyar Színházat. Olyan társulatot sikerül összehoznia, amit Törzs Jenő, Gombaszögi Frida, Csortos Gyula, Somlay Artúr, Rátkay Márton fémjelez. Mi a Magyar Színház sikerének titka? Több is van. Az első feltétlenül Beöthy felismerése: a színészet profi mesterség. A színház pénzügyeit úgy kell megtervezni, hogy személyzete állandó, tisztes - megélhetéshez jusson. A sztárok két-három- száz koronát is kerestek esténkét, ami egy tisztviselő közel egyhavi bére. Ehhez persze sztárok is kellenek. Beöthy a stárcsináláshoz is értett. A második ok a tudatos darabválasztásban rejlik. A szezonkénti 15- 20 bemutató között mindig van könnyebb és fajsúlyosabb darab is. Nem ritka a kétszázas széria sem, de akár tíz előadás után is váltanak, ha a siker elmarad. Már az első évben színre került a Szent Péter esernyője és az Éjjeli menedékhely. A későbbi nagy sikerek közül is kiemelkedik a Sasfiók, a Nóra, a Faust, a Hamlet, a Warrenné mestersége, Bródy Dadája és Molnár Ferenc Farkasa. A harmadik ok: ezeket a különböző vérmérsékletű, gondolkodású sztárokat össze kellett hangolni. Ehhez komoly pszichológiai érzék szükségeltetik. Megtörtént egyszer, hogy egy próbán Törzs hadarása annyira felidegesítette a mindig diszting- vált Gombaszögit, hogy így fakadt ki: ha tovább hadar, én olyan fröcsögve mondom ki kétszer a früstök szót, hogy maga három napig törülközik utána. Egy csók és más semmi... A Beöthy utáni korszak már sokkal nyugtalanabb. A színház 1931-ban kénytelen bezárni. Ekkor jön Hevesi Gábor - aki a Nemzetiből távozván - operettekkel újra rentábilissá teszi a teátrumot. A nagy kasszasiker az Egy csók és más semmi. Huszka, Fényes Szabolcs, Eise- mann és Ábrahám müvei mellett azonban jól megfér Szomory II. Józsefe, a III. Richárd, Pirandello Hol az igazsága, Grillpar- cer Médeája és a Néma Levente. Ideszerződik Bajor Gizi, Bilicsi Tivadar, Fedák Sári, Kis Ferenc. A történtelem azonban áthúzza a számításokat. A Magyar Színház 1944. szeptember 29-én bezár. Az utolsó bemutató Tóth Miklós vígjátéka, az Utcai ismeretség. Elcsattan az utolsó csók, és aztán semmi. Budapesten elsőnek az Izabella téri színház nyílik meg 1945. január 28-án. Ám ez már csak a nevében a Magyar Színház. A legtöbb időt ünnepségek, megemlékezések, alkalmi társulatok fellépései töltik ki. A társulat egyre inkább kiszorul saját otthonából. 1949-ben formálisan is megszűnik a Magyar Színház. A következő 15 év négy új tulajdonost hoz. 1949-től a Nemzeti Színház kamaraszínháza, 1951- től a Madách Színház, 1961-ben ismét a Nemzeti, majd 1962-ben beköltözik a Petőfi Színház. 1964-ben az épületet szinte teljesen újjáépítik. 1966-ban beköltözik a Nemzeti Színház. A régi Nemzeti nem kis viharokat kavaró lebontása után, a folytonosságot avval próbálták meg alátámasztani, hogy a tér nevét Hevesi Sándorra változtatták. E sorok írója - gondolom minden erzsébetvárosi polgárral együtt - reméli: az új Nemzed előbb- utóbb fölépül, s mi megint a Magyar Színházba járhatunk. Topolay Elek Fedák Sári és Medgyasszay Vilma a János Vitézben NASHUA Felújított fénymásolók - igény szerint kedvező áron! Tartós bérlet is! A/4-es típus 49.900 Ft, A/3-as, A/4-es típus 99.900 Ft 1147 Bp. Telepes u. 2. Tel: 252-5336 Fax: 252-5860 1993/11. szám ERZSEBETVAROS 11
