Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-11-06 / 9. szám
JELES ÉPÜLETEK A New York-palota Ahol 1891-ben még üres telek állt, az Erzsébet körút 9-11. szám alatt, ott négy év múlva felépült a négyemeletes, háromhom- lokzatos, eklektikus stílusú saroképület, a New York-palota. Faragott kőhomlokzatával, díszes lépcsőházával és árkádos udvarával a Nagykörút egyik legdíszesebb épülete. Tervezője Hauszmann Alajos (Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével) - egy amerikai életbiztosító társaság, a Life Insurance Company megbízásából - a palotát és a kávéházat egyaránt reklámnak szánta. Az öttengelyes középrizalitot és a Dohány utcai sarkot a második és harmadik emeletet összefogó, a homlokzat elé állított oszlopok és konzolokkal kiugratott erkélyek hangsúlyozzák, a főpárkányon álló, egészalakos kő- szobrokkal, Senyei Károly alkotásaival. Az épület középrizalitját két saroktorony között ívesen emelkedő oromzati emelet, fölötte pedig szecessziós kősisakos torony emeli ki, amelyek a Nagykörúton, alig száz méterre a forgalmas Blaha Lujza tértől, jellegzetes budapesti városképet nyújtanak. A palotával egyszerre készült el a márványból, nemes fémveretekkel, továbbá Lotz Károly, Magyar Mannheimer Gusztáv és mások eredeti freskóival dekorált, fényűző helyiség, a századforduló, s az azt követő idők művészet- és irodalomtörténeti jelentőségű kávéháza - a New York Kávéház - is. Nemcsak Budapest, de Európa egyik legnagyobb és legszebb kávéháza volt, ahol naponta néhány százan - többnyire kispolgárok, üzletkötők - kártyáztak, sakkoztak, újságot olvass tak, reggeliztek, feketéztek. Délután elegáns hölgyek is megjelentek a kávéházban és hatásos volt a reklám: ,*Színház után a New Yorkban találkozunk!”. Az amerikai biztosítótársaság néhány év után befejezte magyarországi működését, itthagyva a New York-palotát és kávéházát. A századfordulótól a Harsányt fivérek vezetése alatt, a kávéház írók, költők, művészek találkozó- és alkotóhelyévé vált, az épület pedig fokozatosan magyar „Sajtópalotává”. 1913- ban a Harsányi fivéreket felváltotta a Bánó és Szabó cég. A 20-as évektől 1936-ig - ez volt a New York palota fénykora - a kávéház igazgatója az egykori újságíró, Tarján Vilmos lett, aki kártyanyereségéből ugyan átalakíttatta, fellendítette az üzletet, de a csődtől nem tudta megmenteni. A 30-as években az épület adott irodát több filmvállalatnak is. 1937-ben az egész háztömb az „Est Lapok” konszern tulajdonába került. (A New Yorkban, mint irodalmi kávéházban már a megnyitáskor „író-újságíró asztal” alakult ki, később pedig a színészek, képzőművészek, zenészek asztalai). A második világháborúban a palota megsérült, tornyát is bombatalálat érte. Helyreállítása után, 1954-ben Hungária Kávéház és Étterem néven nyílt meg a hajdani New York Kávéház. A háztömbön belül működött az Athenaeum Nyomda és Kiadó, ahol számos napilapot és könyvet nyomtattak. Ez a New York-ba vonzotta az írókat és költőket. 1949- től pedig ide költözött számos újság szerkesztősége és lapkiadó is. A kerületi önkormányzat tulajdonában lévő telken álló és igen leromlott állapotú épület legutolsó kezelője a - már megszűnt - Pallas Lap- és Könyvkiadó volt. A Pallas székháza az Állami Vagyonügynökség hozzájárulásával kétfordulós nemzetközi pályázat útján került volna értékesítésre, 1991. július 2-i eredményhirdetéssel. Az előzetes értékbecslést a Pallas megbízásából a Limes Rt. készítette elő. Az épület rendbehozatalának költségét csupán találgatni lehetett. Akkor másfél milliárd forintra becsülték, 70 millió forint kaució letétele mellett. A négy legjobb pályázó került volna a fizetési feltételeket és a funkciókat is meghatározó második fordulóba. A pályázónak a homlokzat felújítási költségeivel is számolniuk kellett, és a kávéházi és éttermi fenntartásra is garanciát vállaló előnyben részesült volna. Az új tulajdonos saját maga is üzemeltetheti a kávéh'ázat, de bélbe is adhatja. A kávéházat és az éttermet folyamatosan karbantartották, azonban az épület egészének állapota riasztó, gyökeres rekonstrukciót igényel. A kötelező felújítás 1990. évi árakon félmilliárd forint. Külföldről olyan pályázókra volt kilátás, akik csupán pénzbefektetésnek szánták az ügyletet. A kívánatosabb az volna, ha saját hasznosításra vennék meg a palotát. A Pallas kezelésében levő 12 373 m-ből az irodaterület 9813 m2, a kávéházra eső rész 2354 m2, az üzlethelyiségekre 206 m2 jut. A pályázat kiírásától eltelt több mint két év alatt száznál is többen jelentkeztek a palota megvételére. Iroda, kereskedőház, vagy szálloda lett volna a New York-ból. Azonban valamennyi jelentkező visszalépett, amikor megtudta, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség jóváhagyása nélkül az épületet sem eladni, sem megvenni nem lehet. Seregnyi műemlékvédelmi előírásnak kellene eleget tenni. Dyenek: a homlokzat restaurálása az eredeti állapotra, az épületben végzett átalakítások befejezése és a reprezentatív lépcsőház helyreállítása, az udvari nyílások újbóli beüvegezése, a kötelező teljes felújítás, valamint a kávéház és étterem funkciójának megtartása. Napjainkban már 1,2 milliárd forintért is kapható volna a New York-palota, azonban jelenlegi állapotában sem belföldi - erre aligha van remény -, sem külföldi vállalkozó nem veszi meg, állaga pedig tovább romlik. Még a világkiállítás előtt az épület életveszélyessé válhat, vagy talán már most is az. dr. Berti Béla Dr. Berti Béla Mindig mosolyogva érkezett, akkor is, ha - nyolcvanhárom évesen - gyalog kellett feljönnie a VI. emeletre, mert nem működött a lift. Mindig időben hozta a kéziratokat, miatta nem kellett izgulnia a szerkesztőnek. Nem kérhettünk tőle olyasmit, amit másnapra ne teljesített volna, kikeresve óriási és féltve őrzött dokumentumgyűjteményéből a képes levelezőlapot vagy korabeli dokumentumot. S nemcsak miatta, érte sem kellett izgulnunk. Fiatalos volt. fürge, élénk szellemű és tele tervekkel. De csalódnunk kellett benne. A jeles épületek sorozat következő részét már nem írta meg. S nem is fogja már soha, mert egy hirtelen és végzetes szívroham véget vetett a folytatásnak... Isten vele, Béla bácsi! 1993/9. SZÁM ERZSÉBETVÁROS 9
