Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 1. szám

Miből és mire költ az Önkormányzat? (folytatás az 1. oldalról) A költségvetés tehát két területre irányul: az Önkormányzat működésére, valamint a fejlesztések és segélyezések körére. Bizton állíthatom, hogy 1993-ban a kerület működése zavartalan lesz. És a működésbe azt is beleértem, hogy mintegy 200 millió forintot szánunk támogatásra, különböző segélyezésekre, különös tekintettel a most megjelent szociális törvényből adódó kötelezettségeinkre. Ebbe a körbe tartoznak a családra szóló támogatások is. Tavaly 150 millió forintot költöttünk különböző segélyezésekre. Rendszeres és eseti segélyezésre, de ebből a keretből fizettük a nevelési segélyt és az iskolás korú gyerekek étkezési támogatását is. A fiatal háza­sok első lakáshoz jutási támogatására külön 10 millió forintot állí­tottunk be. Ötvenmilliós "csomagok"- Súlyos probléma a kerület elöregedett házainak állapota. Hogyan próbálják ezt megoldani ?- Az intézmények (iskolák, óvodák), utak felújítására 400 millió forintot terveztünk. Ez a lakásépítési-felújítási alapot fogja növelni. Mivel ez a 400 millió forint nem egyszerre folyik be az önkormányzat kasszájába, ezért prioritást állítottunk fel. Nyolc 50 milliós "csomagot" terveztünk a folyamatos munkához. Ezen a nyolc "csomagon" belül elsőbbséget élveznek a szociális intézmények, a bölcsődék, az óvodák és az iskolák. A zökkenőmentes működést biztosítaná, ha egy nagyértékű tulajdont mobilizálnánk és ebből a bevételből meg lehetne oldani az összes problémát. Ennek azonban elég csekély az esélye, mert a befektetői kedv az elmúlt két évben igencsak visszaesett. Ez nemcsak erre a kerületre, hanem az egész országra jellemző. Egyetlen szociális lakás sem épült- Jelenleg mi az, amire kellene költenie az önkormányzatnak, de biztosan tudják, hogy nem jut rá pénz?- Pillanatnyilag nem jut a nagyon lerobbant lakóépületeink felújítására. Erre a célra mindössze 58 millió forintot tudtunk az ERIK vállalatnak biztosítani arra, hogy befejezze a már megkezdett rehabilitációkat. Jelen helyzetünkből fakadóan többet nem tudunk elkülöníteni erre a célra, de megpályázunk bizonyos összegeket a Fővárostól. Az elidegenített épületek tartalékpénzeiből pedig feltétlenül szükséges lesz - ezt persze még dön­téseknek kell megelőzniük - szociális lakóházakat építenünk, mert Buda­pesten az elmúlt 3-4 esztendőben egyetlen szociális lakás sem épült. Erre az évre lakások elidegenítéséből 220 millió forintot terveztünk.- Menn yiben akadályozza terveik megvalósítását a Fővárosi Közgyűlés késlekedő költségvetési döntése?- Gyakorlatilag semmiben.- Tud tervezni az önkormányzat anélkül, hogy ismerné a keretösszegeket ? ■ A végleges költségvetés elfogadása előtt a kerületek átmeneti költségvetéssel dolgoznak, egészen addig, amíg meg nem lesz a sajátjuk. Ebben az időszakban az előző évi keret 80 százalékát kapják, s ez elég a folyamatos működéshez.- Milyen területek szerepelnek az 1993-as beruházások élén?- Erősen visszafogott politikát folytatunk, hiszen az előbbiekből már kiderült: igen szűkös keretekkel kell gazdálkodnunk. A múlt évről áthúzódó beruházásokat tovább kell finanszíroznunk, egészen a befejezésig. Idei terveinkből gyakorlatilag még semmineka megvalósításába nem kezdtünk bele, mert ezek a tervek nem férnek be a működési kiadásainkba. A tervezett 409 milliós bevételre nem építhetünk, mert nincs garancia arra, hogy az adott tulajdont mikor tudjuk értékesíteni, és az ellenérték mikor folyik be az önkormányzat kasszájába. Jelen pillanatban minden tervünk megvalósítása attól függ, hogy értékesíteni tudunk-e egy épületet, telket, esetleg be tudjuk-e vinni egy vállalkozásba. Felelősség az idősekért- A költségvetési keret elosztásánál mely területen alakult ki a legélesebb vita a képviselők között?- A szociálpolitika és az egészségügy területén. Nem is nevezném , vitának, inkább elvárásnak. Igény van az iskolák, óvodák és bölcsődék felújítására, de a szociális területen elsődleges kérdésként merült fel, hogy milyen mértékű a támogatás a TB járulékon túl. Külön felelősséget érez a testület a kerület idősebb korosztálya - a lakosság 44 százaléka nyugdíjas korú - iránt. Őket külön figyelemmel kell kísérnünk. De a munkanélküliek száma is egyre nő, ezáltal még többen kerülnek a perifériára. Nos, főleg ezek a kérdések váltanak ki vitákat, amelyeket természetesen gerjeszt még a szűkös pénzügyi keret is. Ha érzelmi oldalról közelítjük meg ezt a témát, kézenfekvő, hogy növelni kellene a szociális keretet. De azért ez nem ilyen egyszerű! Csak valami másnak a terhére tehetnék meg ezt, az pedig egyszerűen lehetetlen. Vannak olyan halaszthatatlan feladataink, mint például az úthálózat felújítása, mert tarthatatlan állapotok vannak. Két éve elkezdtük a Garay utca, tavaly a Péterffy Sándor utca felújítását. Erre már égető szükség volt, ugyanis a megnövekedett forgalom miatt a nagy kockakő burkolatú utcákon olyan rezonancia keletkezik, ami az épületekállagának további romlását idézheti elő. Emiatt elodázhatatlan a Bethlen Gábor utca, a Nefelejcs utca és a Hernád utca alsó szakaszának felújítása, ám ezt is csak akkor tudjuk megvalósítani, ha megteremtődik a kellő forrásoldal.- A költségek átcsoportosításánál mit nyirbáltak meg a legerőteljesebben 93-ban ?- A beruházásokat és az épület-felújításokat.- Mit tart a legfontosabb célnak ebben az évben?- Azt, hogy a működőképességünket fenntartsuk. Arra törekszünk - és ebben talán nem is lesz hiba -, hogy a lakosságot legjobban érintő alapellátásban ne legyen fennakadás. Úgy gondolom, ez nemcsak az Erzsébetvárosra, hanem a főváros összes többi önkormányzatára is érvényes. Karalyos József £RZSEBETUAROS 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom