Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1942

Major József: A 100 éves világítótorony

kíteni azt a Iélekmunkát, mely az iskola falain belül folyt? Egy minden képzeletet felülmúló festői tehetség kellene, hogy önök előtt felvázolja azt a nehéz és lélekemésztő, életenergiát elfogyasztó nevelő és oktatómunkát, annak minden szépségét és gyötrelmét, büszke eredményeit és sokszor megoldhatatlannak látszó nehézségeit, melyek közt a tanár a kezére bízott kis életbimbóból az élet feladatainak megoldására előkészített ember jelöltet farag. Az ecset nagy művésze kellene, aki megfestené ennek a munkának gyermekféltő aggodalmát és örömeit, a nevelők szeretetét és féltését, csüggedéseit és ujjongásait, azt az egész emberfeletti munkát, amely benne van abban az ezer és ezer lélekben, aki ebben az iskolában esett át az emberré levés teremtő lázán. Egy festőgéniusz, aki palettájának színeibe örökítené az elhangzott tanítások Szépségeit és sugallatait, a serkentő, bíztató, intő és védő, ha kellett büntető és fegyelmező szeretetnek és gondozásnak az iskola falai között naponként felcsendülő tanuságtevéseit, a léleképítő munka nagy mozaikját, annak ezer és ezer alkotó kövecskéjét, mely magában lehet kicsiny és jelentéktelennek tetsző, egészében mégis ezekből alakul egy lélek titokzatos és páratlanul gazdag világa. Csak egy festői lángelme tudná lélekportréba önteni a letűnt tanári testületek munkáját és e munkából a város, a nemzet és az egyének javára kinövekedett értékeket. Ilyen festő nincs, s mi csak lelkünk szemei elé idézhetjük az iskola múltjának minden szépségét és értékét. Én, ennnek az iskolának közvetlen elöljárója, örömmel állapíthatom meg, hogy az iskolának múltja és jelene szépségben és értékben gazdag. A világítótorony büszke lehet munkájára. Én örömmel hajtom meg e munka előtt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi kormányzat nevében is az elismerés zászlóját. A szépségben és értékben gazdag múlt azonban kötelező. Kötelezi a város közönségét, hivatalosan és egyedeiben. Arra kötelezi, hogy szeresse és tisztelje ennek az iskolának a munkáját, és minden erkölcsi és anyagi erővel támogassa az ősi iskolának és munkásainak tevékenységét. A város polgársága szellemi arcélén hordozza ez iskola áldásos munkájának jegyeit. Szellemi szülőanyját tagadná meg, ha nem lenne a kapott értékekért hálás. Kötelezi a tanári testületet hivatásszeretettel áthatott, eszményeink tüzétől fűtött rendíthetetlen kötelességteljesítésre. Necsak frázis legyen számukra a szólam, hogy az ifjúság a nemzet jövője, hanem minden tanári gondolatukat és tettüket átható valóságtudat, mely állandóan ébrentartja a felelősségérzetet: rajtuk múlik, őket számoltatják meg, hogy a történelem milyen ötvözete készül kezeik között az ifjúság gyönyörű töretlen erejéből, rajtuk múlik, hogy a magyar jövő életterére milyen harcosokat állítanak. És végül kötelezi az ifjúságot! Ti vagytok, Fiúk, a jövő Magyarország! Mert Magyarország nem hegy és völgy, nem térkép, hanem lakosainak lelkisége. Egy nemzetnek minden vasúti hálózatánál, erdőségeinél, ipartelepeinél, bányáinál sokkal értékesebb kincse az Istennel eltelt lelkű, Isten akaratát teljesítő, tiszta erkölcsű, erős, lelkesedni és dolgozni tudó és akaró ifjúság. Soha nem leszünk többetérők, mint amennyit ifjúságunk ér. Mondogatjátok, érzitek, hogy a hazát szeretitek. De a hazaszeretet nem iires érzés, nem szó, hanem cselekedet. A Ti cselekedeteitek a kötelességteljesítés. A Ti kötelességtek a tanulás. Amelyik magyar diák nem tanul, az ne beszéljen nekem hazaszeretetről. Aki tanulással és munkával