Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1940

Bakos József dr.: Az érsekújvári gimnázium munkája nagy magyar értékeink védelmében

"20 honmaradottak levessék ősi ruhájukat, nyelvüket..., ne engedd otthonvaló testvéreid marakodásba keverni, gyűlölködésbe gaba? lyodni, mesgye pörökbe elveszni és értesd meg velük, hogy az örökölt föld kis joga mellett van egy nagy jog is, az otthoni mes? gye felett egy távoli örök mesgye: az érintetlen, szent magyar határ«. Gimnáziumunk tanulóinak jórésze paraszti származású, s ma? gyar nevelésünk legnagyobb feladata az is, hogy ezeket a tanulói kat elvezessük a magyar szellemi élet magaslataira, de úgy, hogy soha el ne szakadjanak attól a talajtól, attól a népi magyarságtól, amiből vétettek. Csak így tudjuk a mai középosztály szociális mulasztásait is pótolni. Sajnos, a múltban ebből a szempontból is súlyos hibák történtek. Az alulról, a népből középosztályba ke= rült »tanult« emberek eddig bizony inkább csak felfelé kerestek és építettek ki kapcsolatokat, s lefelé, a gyökerük felé, a magyar paraszt felé, a népi magyarság felé igen sokszor részükről csak sajnálat, közöny, nemtörődömség, sőt lenézés maradt. Ezen az állapoton is változtatni kell: hűségre kell nevelnünk tanítványain? kat a magyar valóság, a népi magyarság iránt is!! Ezért bővítet? tük ki kis lapunk munkatervét is. Nyelvünk védelme mellett véd? jük most már mindazt, ami magyar és magyar érték. Nagy ma? gyar érték népi magyarságunk is: s ennek ápolása és védelme nemzetnevelésünk egyik legnagyobb feladata. Sokat vitáztak és írtak már a középiskolai néprajz tanításról. Vezessük be, kérik sokan, a középiskolába is a néprajz tanítását. A magyar nevelés céljait valóban igen hathatósan szolgálná ez a »tantárgy« is, de sokkal hatásosabb, ha a népi műveltség javai? val, népünk hagyományaival, a szellemi és tárgyi néprajzzal mun* kaközösségek keretén belül, közös gyűjtő? és feldolgozó munká? val foglalkozunk (osztályok szerinti »néprajzi«, »falukutató« ki? rándulások alkalmával is!!). A gyerek alkotó? és gyűjtő kedvét így csak fokozni lehet (ma már fényképezőgép is van a kezük? ben, rajzolnak, mintáznak) s nem bénítja meg ezt a munkát a tantárgyszerűség szürkesége! Ezzel a munkával a néphez való tartozás eleven valósága ki* séri tanulóinkat, s ahogyan Krammer Jenő dr. írta: ez az ifjúság »a népi gyökerességet egyesíti a művelődés legnagyobb értékeinek ápolásával, s így a magyar népi alapra építi a legkényesebb igé* nyű szellemi alkotó munkát«. így talán egészségesebb magatartá? sú középosztályt nevelünk a jövő magyarságának. Vas Károly gimn. tanár: Munka és hűség c. cikkében írja: »Neked — újvári diák — valóban úrrá kell lenned, de te nem lehetsz úgy, s olyan, mint a többiek. Neked mindkettőből: úrból, s parasztból fel keli venned az értéket s el kell hagynod a salakot, mert különben cél? ját vesztett ember leszel; feladatok elvégzésére alkalmatlan: vagy műúr, vagy műparaszt. Ez pedig mind a kettő undorító báb ... Munka és hűség: előbbi legyen vezéred a műveltség megszerzése közben. Dolgozz, mert neked magadnak kell átélned, vérré vál? toztatnod azt, ami a többieknek nemzedékek óta örökségképpen jutott birtokába. De a tudás ne ragadjon el a népi magyarság? tói... műveltséged gyökerei nyúljanak vissza a népi műveltség talajába. A hűségről egy pillanatra se feledkezzél meg... Köny?