Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1940

Bakos József dr.: Az érsekújvári gimnázium munkája nagy magyar értékeink védelmében

17 Talán egy kissé bővebben írtam erről a magyar nevelésről, de szükségem volt erre a keretre, hiszen gimnáziumunk nevelői? nek munkáját általánosságban ezek az elvek és célkitűzések irá? nyitották. Gimnáziumunk tanári kara módokat, eszközöket, új és új munkaterületeket keresett és hódított meg ezeknek a célkitű? zéseknek szolgálatára. Vegyük számba ezeket is! 5. A gyakorlati munka elvégzését biztosítja intézetünknek igen jó vezetése, igazgatójának teljes erejű támogatása, s főleg az az áldásos igazgatói erő, amely összetartja, munkára serkenti a nevelőt és tanítványt egyaránt. Nagy nevelői előnye ennek az intézetnek komoly tudású tanári kara is. Csupa nevelő erő, sok a szakember benne, a magyar tudományos és irodalmi életben-is szerepet játszanak. Sok benne a művészember is, ami csak áldá? sos hatással lehet egy nevelői közösségre. Munkakedv, alkotó? vágy, hivatástudat tölti el ennek az intézetnek igazgatóját és ta? nári karát egyaránt, s ezt meg kellett említenem, mert nevelői munkánkban ez az adottság nagy szerepet játszott. De lássuk a gyakorlati munka eredményeit is! Gyakorlati nevelésünket az a meggondolás vezeti, hogy az if? júság nagyon szeret komoly kérdésekkel foglalkozni, még a kicsi gimnazista is. S ha egyéniségüknek megfelelő módszerrel használ? juk fel munkájukat, csodálatos eredményekre képesek. S ha azt is látják, hogy komolyan veszik munkájukat s megbecsülik jó? akaratú szándékaikat, akkor szívesen dolgoznak munkaközösség? ben is, vállalják a munkatöbbletet is, s ifjú egyéniségük teremtő erőit szívesen adják át a szellemi kaláka céljaira. Ez az ifjúság áldozatra is képes, tud komolyan dolgozni, csak biztosítsunk egyéniségüknek megfelelő teret számukra. Miről is~ számoljunk be először? A nagyok vagy a kicsinyek munkájáról? A felszabadulás után gimnáziumunk önképzőkörében is igen komoly magyar nevelői munka indult meg. Nemzeti sorsproblé? máink keretén belül igen érdekes előadások hangzottak el, a nem? zetmentésről, a magyarság sorsáról Európában, a magyar mun? kásság helyzetéről, a magyar katona lélekről, a magyar népdalról, a nemzetiségi problémákról a Kárpátímedencében, stb., stb.... A magyar sors szálait bogozták ezekben az előadásokban s ennek igen nagy nevelőhatása van: »mert olyan magyarokat kell nevel? nünk, akik ismerik sorsproblémáinkat, és látják és mérlegelni tud? ják azok lehető megoldásait. Ez adja meg a nemzet egységét«. (Kiss József: Magyar sorskérdések ... 1940.) Az 1940sben alakult kis?önképzőkör (V—VI. osztály) munkája is sokszínű volt. Min? den gyűlésük nagy magyar értékeink védelmét szolgálta. Üj színt is vittek be az önképzőkör életébe: foglalkoztak a magyar paraszt életével, a népiség gondolatával; taglalták és megbeszélték Veres Péter: Mit ér az ember, ha magyar? című könyvét, a komoly Győrffy könyvet stb.... Vitáztak a magyar nyelvről, a magyar nyelvvédelemről, a magyar népdalokról, egyszóval népi értékeink védelmére és szolgálatára is felhívták a tagok figyelmét. Ma, ami? kor az önképzőkörök válságáról beszélnek, úgy érezzük, hogy a válságban küzdő önképzőkör népi értékeink, nemzeti művelő? désünk, ősi, népi magyar műveltségünk szolgálatával, a szülőföld