Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1940
Bakos József dr.: Az érsekújvári gimnázium munkája nagy magyar értékeink védelmében
15 Kezdjük el a mi számadásunkat! Hogyan sáfárkodtunk eddig a nevelés mezején nagy magyar értékeinkkel? öntudatosan szói? gáltuk?e mindig az igazi magyar nevelés céljait? A magyar szel? lemi értékek harcosai voltunk?e az oktatás mezején? Ösi, népi magyar műveltségünk ápolására elég gondot fordítottunk?e? Ad? tunkte tanítványainknak mindig és mindenben jövőtlátó és jövőt? építő magyar hivatástudatot? Neveltükbe tanítványainkat az al? sóbb, a szegényebb magyar népréteggel szemben szociálisabb magatartásra? Járhatóbbá tettükbe a magyar nép felé fordulás útját? Elég gondot fordítottunk?e a sajátosan magyar észjárás és gondolkodásmód termelte eszmék, elvek és gondolatok meg? becsülésére? Ezekben a kérdésekben vázlatosan nevelői célkitű? zéseink legáltalánosabb kereteit is megrajzoltuk. 4. A gimnáziumi nevelés célkitűzéseit tekintve, mi elsősorban a magyar középosztály szellemi sorsáért, műveltségéért és hivatástudatáért vagyunk felelősek. S ha elfogadjuk azt a tételt, hogy egészséges állami élet nem képzelhető el egészséges közép? osztály nélkül, akkor ennek az osztálynak, helyesebben ebbe az osztályba törekvőknek igen komoly magyar nevelést kell biztosi? tanunk. Ma a középosztályról alkotott vélemények annyira le= sújtok, hogy a középosztály jövendő magatartásáért folyó nevelői küzdelmünkben rengeteg akadályt kell eltüntetnünk. A magyar nevelők ezrei dolgoznak ennek az osztálynak helyes irányú neve? léséért, s az eredmény ma sem kielégítő. Talán a jövő nemzedék élete bizonyság lesz eredményes munkánkról! De ez csak hiú óhaj marad, ha nem nézünk komolyan szembe azokkal a fonto? sabb nevelői feladatokkal, azokkal az újszerű követelményekkel, amelyekkel a jövő nemzedék helyesebb és jobb magatartását ki* alakíthatjuk. Egy nemzet életében a középosztály magatartásától sok minden függ, nálunk meg éppen sok minden, ezért kell a kö? zéposztályba törekvő tanulóinkat minden megfogható eszközzel öntudatos magyarnak nevelnünk, jellemben, szociális viselkedés? ben irodalmi szemléletében és művészetlátásában egyaránt. Az újszerű követelmények parancsolóan azt is előírják, hogy a lehe* tő legkomolyabban foglalkozzunk a magyar sors kérdéseivel, a magyar faj életérdekeivel, a magyar nép jövendő sorsát irányító eszközök és erők megismertetésével. S ami a legfontosabb: gya? korlati úton, tettekben is tegyünk bizonyságot fajunk érdekében vállalt munkánkról! Ahol csak lehet, kapcsoljuk bele tanítvá? nyainkat is a nemzetet és népet mentő gyakorlati munkába. Gon? dolok itt pl. a telepítési mozgalomra, a nagyon tehetséges szegény magyar gyerekek taníttatását elősegítő tettekre, népi értékeink összegyűjtésére, szülőföldismereti gyűjteménytárak megalkotásá? ra, a magyar földdel, a magyar néppel való közvetlen érintkezé? sek megteremtésére, stb., stb.... Amint látjuk, a magyar nevelésnek hatalmas távlatai és igen komoly célkitűzései vannak. Nem »úrnak« készítjük tehát elő a középosztályba törekvő tanulóinkat, hanem dolgozni akaró, építő és szolgáló, faját és népét nagyon szerető magyar ember? nek! Az »úr« szó csak így lesz igazán érték jelzővé, különben üres fogalom marad építő erő nélkül! A magyar középosztály műveltségének értékességét nyelvé? nek, irodalmi?művészi Ízlésének és szociális magatartásának érté?
