Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1938

Milyen mondatrészekkel bővültek ezek a mondatok? — Jelzővel és tárggyal. Összefoglalás; Mi a tőmondat? Mi a bővített mondat? Mik a bővítmények? Megjegyzés: Több állítmány, több alany. (Beszéljük meg azokat a mon­datokat is, amelyekben több egyforma mondattag van! Mi a célunk vele? — Szeb­bé, kifejezőbbé tesszük beszédünket. — Próbáljatok csak ti is ilyen mondatokat szerkeszteni! Vegyétek csak elő „Krisztus Urunk és a madarak" c. verset! Keres­setek csak benne többtagú mondatrészeket! Van-e benne? — Van . . . „Krisztus Urunk futott, bujkált, (többtagú állítmány). „Galamb, bíbic, fürj csak nézi", (többtagú alany) stb. Házi munka: Keressünk a „János vitéz" első részében többtagú mondatrésszel rendelkező mondatokat! Vagy: írjunk 5 tő- és 5 bővített mondatot, * * * A számonkérési óra helyesírási gyakorlata és nyelvtisztítási munkája: I. Amikor a kiejtés és az írás különbözik: (azonban, azt látja, botja stb). Amikor az írás egyszerűbb, mint a kiejtés: (kisebb, egy, eső, ősz, nálam, tőlem, utánam, lesz stb.) II. N y e 1 v t i s z t í t á s :*) A nyelvtani órákon 5 percet szenteljünk a nyelv­tisztításra is. Irtsuk rendszeresen azokat az idegen szavakat, amelyeket a gyere­kek beszédükben használnak! Olvassunk fel részleteket Bérezik Árpád: A ma­gyar szókincs pusztulása c. írásából, a gyerekeket nagyon érdekelni fogja ez a szellemes írás.) 1. Ruházatunk: zokni = harisnya, cipőpertli = cipőfűző, hózentráger = nadrágtartó, strimfli = harisnya, slepp = uszály, muff = karmantyú, ancúg = öltözet (ruha). 2. A gramafon = van ennek a szónak jó magyar neve is. M y r a Ferenc Já­nos juhásza „danoló gép"-nek hívja. Megkérdezték tőle hogy a gramafont érti-e ezalatt? — „Azt kérem, de szebb az úgy magyarul, hogy danoló gép." Móra Ferenc: Városi csodák a pusztán. IV. MÓDSZERES EGYSÉG. a) Az állítmány. b) Az alany. a) A z állítmány. Előkészítés: Emlékeztek még erre a kis mondatra: A fiú tanul. Egyszer már ezt a mondatot alaposan megtárgyaltuk. Megállapítottuk, hogy ebben a mondatban a mondat értelmét az a szó adja meg, hogy TANUL. Ha csak ennyi lenne felírva: A fiú .... akkor nem értené meg senki, mit akartunk kifejezni a mondattal. Ha most így írnám fel egy olyan embernek ezt a verset, aki nem ismeri, mit akar mondani ez a vers: *) Feltűnő helyen kifüggesztjük a következő intést: Ne használjunk idegen szavakat! Felhívjuk a figyelmet Pintér J. Magyar nyelvvédő könyvére is! ­Ennek a kérdésnek is nagy irodalma van, egy-két fontosabb írás idevonaí­kozólag: Gárdonyi Géza: Magyarul így; Dengl J: Magyar nyelvhelyes­ség és magyar stílus; Halász Gy.: Édes anyanyelvünk, Nyugat kiadás; — Pápai István: Édes anyanyelvünk, Bp, Sopliianum lg. ért. 1937-38; v. Polgáry István: Fali újság és nyelvvédelem, Bp. II. áll. Mátyás g. ért. 1937-38; Pusztay Rózsa: Küzdelem a nyelvromlás ellen. Újpest áll. gimn. ért. 1937-38; Zelenka Margit: Nyelvtisztasági munka az iskolában, Prot. Tan. Szemle, 1937. januári száma; Magyarosan c. folyóirat számai! 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom