Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1938

Minden mondat lehet állító és tagadó. (Példákat adunk.) Pl. „Cserebogár, sárga cserebogár, Nem kérdem én tőled, mikor lesz nyár? Azt se kérdem..." stb. írjuk csak fel ezeket a mondatokat: Virrad. Borul. Esik. Dörög. Ezek hiányos mondatok. Mi hiányzik belőlük? összefoglalás; Amikor beszélünk: jelentünk, felkiáltunk, felszólítunk, óhajtunk és kérdezünk. Fogalmazás: (Nyári emlékeim. Első fogalmazásunk kötött. Kb. tíz percet szentelünk ennek a témának közös megfogalmazására.) Az alsófokú fogalmazástanítást is tervszerűen kell csinálni. „A fogalmazástanítás, azaz a tanulók előadókészségének fejlesztése kezdettől fogva rendszeres munkát kíván" •—- írja nagyon helyesen Busák Béla, akinek „így fogalmaztunk mi" című könyvét nagy haszonnal forgathatjuk. — A fogalmazástanítás módszerének ismertetése helyett, a helyszűke miatt csak az idevonatkozó fontosabb irodalomra utalom az érdeklődőkét. Ennek a kérdésnek komoly ismerete minden magyart tanító tanárnak feladata. Irodalom: Brisits Frigyes: Bevezetés a fogalmazástanításhoz, Magyar középisk., 1939. febr. szám. Szánt hó Lőrinc: A nevelő fogalmazástanítás alapvonalai. Szeged, 1938. Drózdy-Móra: Fogalmazástan (elemi iskolák számára). Busák B.: így fogalmaztunk mi. Bp. Haszl inger: Fogalmazástanítás az alsó osztályokban. Szombathelyi áll. gimn. ért., 1913-14. Kon da László: A magyar fogalmazástanítás alapvonalai. Győri m. kir. áll. Bévai gimn. ért., 1924-25. Kövesi Lajos: A magyar dolgozatírás titka. Magyar Jövő füzetei, Bp. 1924. Háros Antal-K ő r ö s i Henrik: A magyar fogalmazás vezérkönyve. Egyet. ny. Bp. 1926. Csanády Sándor: Űtkeresés a jobb magyar dolgozathoz. Prot. Tan. Szemle. 1938. dec. szám. Mészáros Gellért: Az olvasmány szerepe a fogalmazástanitásban. Magyar Középiskola, 1939. ápr. szám. III. MÓDSZEKES EGYSÉG. a) A mondatrészek. (A szavak szerepe a mondatban.) b) Tőmondat. Bővített mondat. a) Mondatrészek. Előkészítés: A táblára feliratok három tőmondatot, a gyerekeket emlékeztetem a mult órán tanultakra. Mi a mondat? Miből áll a mondat? Szavakból stb. . . . (Tábla.) A fiú tanul. „A nap lement. Eljött a csend." (Petőfi.) Tárgyalás: E rövid kis mondatok vázát a szavak adják. Értitek ezeket a mondatokat? — Értjük. —- Mégis, mi adja meg ezeknek a mondatoknak az értelmet? Vizsgáljuk csak meg alaposabban ezt a mondatot: A fiú tanul. Vájjon az a fontos ebben a mondatban, hogy a fiú? Nem, hanem az, hogy tanú 1. Ez a szó adja meg az egész mondat értelmét. Hiába írnám fel így: A fiú... Ebből még senki sem értené meg azt, hogy mi is van azzal a fiúval. De mi azt is odaírtuk: A fiú tanul. Mit állítunk a fiúról? Azt, ho&y tanul. 21