Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1938

nyelvtaníró bácsi szerinl a beszéd kívülről kb. csak ennyi: kiáramló levegő, pörgő nyelv, járó száj . .. (Karácsony Sándor.) De azután mi történik még? Megfigyeltétek, amit az előbb mondtam? Egyik gyerek: Szavakat tetszett egymás mellé tenni... De előbb is történik valami! Hangokat tetszik képezni ... — Ügy van ... A hangokat kapcsoltam szavakká, a szavakat pedig mondatokká. Hogyan kell beszélni?

1) (Egy pár mondatot elmondok nagyon gyorsan és rosszul hangsúlyozva, az egyes mondatok között lélekzetet sem véve.) Szépen beszéltem most gyerekek? Nem... A beszédben fel kell tüntetni hangsúllyal, szünettel, hogy hol van vége a mondatoknak. (Egy-két példán közösen gyakoroljuk) Figyeljetek ide, most el fogom nektek beszélni a fiatal darú meséjét. (A mesét tömören, értelmes mondatokban, kifejező hanghordozással mondom.) Ki tudná elmondani utánam ezt a mesét? (Egy gyerek vállalkozik, beszéde akadozó, színtelen, tele „és" „és" használattal. Sok az ismétlés benne.) Van-e különbség az én beszédem és László beszéde között? — Van. — Mi a különbség? — Szebben tetszett elmondani. Most pedig gyerekek, hallgassunk meg egy írót is, hogyan mondja az író el ezt a mesét? (Elolvasom Fáy András meséjét. 2) Az író beszéde még szebb volt. Beszéde, nyelve tömör, szépen felépített. Gyönyörködtünk is benne . .. Költőinktől, íróinktól sokat kell olvasni, szép nyelvükből sokat tanulhatunk, hogy kell szépen, helyesen magyarul beszélni és írni. 3) Hogyan is kezdtem el én a mesét? A darvak egy szép őszi napon költözni kezdtek. Beszédemnek ez volt az első mondata. Nézzük meg, milyen részekből áll a mondat? Azokból a részekből, amikből a beszédünk épül fel Mely részek voltak azok? ') A középiskolai magyar nyelvi nevelésnek legyen feladata a helyes beszédre való nevelés is! Németországban külön folyóirat: Das gesprochene Wort — foglalkozik ezzel a kérdéssel. Érdemes átforgatni H egedűs Gyula könyvét is: A beszéd művészete. 2) A fiatal daru. „Költözött a darucsapat ősszel s a legöregebbik vezette. Lassan, de folyvást haladt az ék, hanem az ifjabbak mégis megúnták ezt a lassú repülést és békétlenkedni kezdtek. — Eressz engemet az ék élére, bátyám! — szólt végre a legtüzesebl) közülük. —- Tél vége vet így haza bennünket! — A többi fiatal is mind pártjára állott az ifjú vállalkozónak s így az öreg vezető — mit volt mit tennie! —• kénytelen-kelletlen engedett. Átveszi hát a fiatal daru a vezérséget s most már villámsebességgel halad előre az utazó csapat; de nemsokára lihegni kezd az ifjú vezér, tüze lankad s tikkadó melle fulladozik. — Vedd vissza a vezérlést, kedves bátyám! — így rimánkodott ekkor bocsánatért esdekelve. — Látom én, hogy csak gyors, tüzes tettre való az ifjú, ellenben a hosszabb kilartást kívánó munka kormányzása a tapaszlaltabb kort illeti." — (Fáy András.) 3) Nyelvtani órákon is állandóan fel kell hívni a gyerekek figyelmét a gyakori olvasásra. Szerettessük meg velük íróinkat és költőinket. A nyelvi tények ismertetése közben gyakran hivatkozzunk azokra az olvasmányokra, amelyekre már év elején felhívtuk tanulóink figyelmét. Benedek E.: Meséi. Gaál M.: Hámka. Móra Ferenc: Csili-csali, csalavári, csalavér. Rákosi V.: Egy tutaj története. Gárdonyi: Az én falum. Mikszáth: Huszár a teknőben stb. 18