Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1938

és viharvert, végbeli katonákat ejtett hatalmába, ott ragyogott akkor is és ragyog ma is minden alkotásán. Alkotó munkásságának idejét a Felvidéken töltötte, az ő életében a királyi Magyarország nem is volt sokkal több a mai Szlovákiánál; alapításai itt hirdetik ma is emlékét. Pozsony, Nagyszombat, Sellye, Érsekújvár ma is beszélnek róla. Nem viselt miniszteri címet, de minden miniszteri hatalmat felülmúlt befolyása. Előtte meg utána is voltak főpap-államférfiak, akiknek nagy befolyásuk volt az uralkodóra, nagy hatalmuk az állam kormányzatában, ők nagy egyházi méltóságukban is elsősorban államférfiak voltak, előkelő egyházi méltóságuk díszül szolgált politikai hatalmukhoz. Pázmány prímási hatalmát, bíbornoki méltóságát nem a politikára használja fel, reális politikai meglátásáért nem küzd életre-halálra: Őt a jezsuitát, a lelki embert egészen más célok hevítik. Ö a magyarság lelkének szánta életét, munkáját, tehetséget, energiáját. A katolikus magyar lélek kialakítása volt élete célja. A katolikum és a magyar nemzeti eszme, elválaszthatatlan egységbe forrva, töltötték be lelki világát. Élete munkájának az volt az alapgondolata, hogy a vallásos és nemzeti eszmének szintétikus egysége: a katolikus magyar öntudat minden katolikus magyarnak lelki tartalmává legyen. ,Szt. István király volt az eszménye, aki 600 év előtt ugyanilyen célból apostolkodott a magyarok között. Szt. István a pogány magyarságot vezette be a hitnek igazságaiba, az Isten országába. Pázmány Péter azokat vezette vissza, akiket a történeti forrongások onnét elsodortak. Szt. István is a katolikus magyar lelkiség kialakításán fáradozott egész életén át, Pázmány is ezért küzdött szószéken, iskolában, irodalomban, főpapi széken, az országgyűléseken egyaránt. Mikor Pázmány az Igazságra vezérlő kalauzát 1613-ban Pozsonyban kiadta, a kornak szokása szerint ékes barokkcímlappal látta el. A könyv címét emeletes barok-keret veszi körül. A keret tetején kél angyal borul arcra, és hódolva áhítattal imádja az Eucharistiát, közvetlen alatta szalagkeretben a mennynek királyné asszonya, a Regina Coeli, Szíiz Mária, a Patrona Hungáriáé trónol, ölében tartva az isteni kisdedet. A barokk-keretben magyar királyi szentek helyezkednek el: Sz.l. István, Szt. László, Szt. Imre és Szt. Erzsébet. Pázmány valójában a Kalauzzal indul el nagy térítő és szervező útjára; bár pályájának kezdetén áll, életcélja már kiforrott lelkében: ezt az életcélt szimbolizálja a kép. Tisztán, mint Szt. Imre. áldozatosan. mint Szt. Erzsébet, harcosan, mint Szt. László, alkotóan, bölcsen. mint Szl. István indul el a katolikus magyar újjászületésnek apostoli útjára. Pázmánynak több arcképe maradt ránk; mindegyik bíbornoki l.appában meg biretumban ábrázolja. így ábrázolja az a kép is, amelyet tanítványa Szelepcsényi György maga rajzolt és metszett rézbe és amellyel nyomtatásban megjelent thesiseit díszítette, amikor Rómában a doktori babérért versenyezett. A művészet hódolni akart neki. Ha művész volnék, nem így ábrázolnám Pázmány Pétert. Mert Ü nem volt kardinális, aminthogy esztergomi prímás sem volt, nem volt sem író, sem szónok, de államférfiú sem volt: ő csupán magyar jezsuita volt. Dr. Noszkay Ödön. 9