Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1915

Büszke lengyel vajdák, litván fejedelmek, tatároknak kánja ravasz oláh vajda, szerbek gőgös cárja, a magyar királynak mind hódolni jőnek. Ígérik, esküsznek hüségesküvésben, hogy a magyar határt, a Kárpátok láncát, ellen át nem lépi, megvédik ezt ők majd fegyveres sereggel.

Nagy birodalom volt ekkor Magyarország; északon, keleten, és délen is jórészben a Kárpát hegység volt a magyar határ, és a hűbéres országok őrködtek ott a hegy tövében, hogy váratlan ellenség ne rontson hazánkra.

Marcona lovasok vágtatnak a széles rónán, kiálló arccsontú durva harcosok; bő lenge ruhájuk lobog a szélben, borotvált fejük, csimbókba kötött hajuk még vadabbá teszi kegyetlen arcvonásukat; egyik másik széles turbánt visel a fején, az egyiknek kezében lófarkas zászló : ők Mohamed prófétának rajongó harcosai.

Augusztusi est van, János fölvételének a napja. A lenyugvó nap sugarai fáradtan tűznek a mohácsi nádasra. Ott fekszik a mocsár szélén Tömöri Pál, a büszke vezér, arcán komor nyugalom honol. Nem messze tőle aranysarkantyús kacagányos vitéz fekszik lovára dőlve, címeres tarsolyáról ismerünk reá : ő Szapolyai György, a második vezér. A szűz Máriás lobogó szövetére hanyatlik egy harmadik vitéz, baljában a zászlórúdat tartja, jobbjával a jancsárt döfte át, aki a zászlót tőle el akarja ragadni. Drágfy ő, az ország zászlajával. A nádas szélén egy vitéz élesztgeti holt fiát; észre sem veszi, hogy elhal a lódobogás és a prédára éhes ellenség már messze jár.

A város lakói álomba merültek, csak az ifjúság van vígan a fonóban. De elhal a nóta, mindenünnen piroslik az égbolt: az égő házak mint óriás fáklyák világítanak.

Martalóc hadak törtek a városra, öltek zsákmányoltak. Akiket életben hagytak egy csoportban, mezítláb vánszorognak a lovas őrök között ; még egy utolsó könnyes tekintetet vetnek égő otthonukra : holnap már megtartják a kótyavetyét, azután rabszolgakereskedők szállítják őket szét a messze török birodalomba.

Hadd szóljon az ágyú pogány Ali mond.

És pattog a bomba, röpkéd a gránát;

Minden tüzes ördög népet, falat ont:

Töri Drégely sziklai várat.- 6 —