Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1912

VIII. Szabadoktatás

Március 13. Sebestyén János, főgimn. tanár: Vajda János. Április 3. dr. Hoós Ferenc, főgimn. tanár: Shakespeare női. Április 10. Mrenna József, főgimn. tanár: A mai dráma. A Szabad Lyceum ismerve a zene izlésfinomitó s lélekemelő hatását, előadásait mindig egy-egy ének- és zeneszámmal igyekezett élvezetessé tenni s a szellemi tápláléktól kezdetben idegenkedő közönséget magához édesgetni. Hogy pedig Érsekújvár városának zenei életét szilárdabb alapokra fektesse s a zenei kultuszt intenzivebbé tegye, utolsó előadását, melyen Craus István Nyitravármegye főispánja s Lőrinczy György annak tanfelügyelője is megjelent, hangversennyel kötötte egybe, melynek műsora a következő volt : Műsor: 1. Elnöki megnyitó beszéd. Mondja: Finta Ferenc főgimn. igazgató, a Szabad Lyceum elnöke. 2. a) Mozart : C dúr hegedűszonáta, b) Couperin-Kreysler Chanson Louis VIII. et Pavane, c) Beethoven-Burmester: Menuett, d) Gossek-Burmester: Gavott. Hegedűn játsza: Hollósy Sándor máv. mérnök, zongorán kiséri : Bachrach László művész. 3. A mai dráma. Mrenna József főgimn. tanárnak a Szabad Lyceum titkárának előadása. 4. Proch : A vak hegedűs. Énekli: Biró Bianka úrhölgy Fellner Mici úrhölgy zongora- és Filberger Vilmos takarékpénztári főtisztviselő hegedű kísérete mellett. 5. Költemény. Felolvassa a szerző, Lőrinczy György Nyitravármegye tanfelügyelője. 6. Chopin: III. Étude. Chaminade: Ritournelle. Zongorán játsza : Bachrach László művész. 7. Magyar dalok. Gordonkán játsza: Szentimrey Tamás járásbirósági jegyző Dubrovay János karnagy zongorakisérete mellett. 8. Záróbeszéd. Mondja: Méltóságos Craus István Nyitravármegye főispánja, a Szabad Lyceum védnöke. Záróbeszédében Craus István, Nyitravármegye főispánja, a F. M. K. E. elnöke s a Szabad Lyceum védnöke köszönetet mond mindazoknak, akik közreműködésükkel a lyceális előadások és hangversenyek sikerét biztosították, de köszönetet mond a nagyszámú közönségnek is, amely szorgalmas látogatásával élénk bizonyságot tett ezen kulturális munkásság nemzeti jelentőségéről Érsekújvár közönsége ezzel kifejezte azt is, hogy ő csak a csendes, törekvő munkát tartja nemzeti feladatnak, csak ezzel a hangtalan, — 60 —