Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1909

III. A főgimn. új épülete, létrejöttének előzményei

szolgálati idejükbe betudandók, mivel a város az orszá­gos tanári nyugdij-egyesületbe belépett. 5.) Kijelentetetett, hogy a gimnázium tulajdonát képező 27000 írtos alap a város tulajdonában marad, mely tőke az épitési költségekre lesz felhasználandó ; — végül : 6.) Hogy a Kollár-féle 10000 frtos ösztöndij-alapit­vány érintetlen marad". Ezen megállapodásokat 1895. évi aug. 25-én a vá­ros közgyűlése egyhangúlag elfogadta. Hogy a városnak ezen fényes ajánlatát miért nem vette figyelembe az oktatásügyi magas kormány, annak én okát nem adhatom. Annyit azonban biztosan állitha­tok, hogyha a gimn. bizottság a miniszteri biztossal tör­tént megállapodások jóváhagyását is oly odaadó buzga­lommal szorgalmazta volna, mint a miniszt. biztos ki­küldését : akkor az új iskola kérdése nem pihent volna 10 esztendőn keresztül. 1895. óta t. i. mindössze annyi történt, hogy a már 1896-ban teljessé lett főgimnázium 1899-ben évenkinti 2000 K. emelkedés kilátásba helyezésével 6000 K. ál­lamsegélyt kapott. Előbbi állitásom igazolásául legyen szabad az 1905. évi ápr. hó 4-én kelt 27068. sz. miniszteri rendeletre hivatkoznom, melyben többek között ez áll: .... az 1895-ben készült tervvázlatok az 1899. évi 12856. sz. a. kelt rendelettel azzal küldettek meg a tek. tanácsnak, hogy azokat a tett észrevételek figye­lembe vétele mellett dolgozza át s az átdolgozott terv­vázlatokat felülvizsgálás végett újból terjessze fel". Ugyanezen rendelet felhívja az iskola-fenntartó vá­rost, „hogy egy egészen új, modern igényeknek megfe­lelő gimnáziumi épület emelése iránt a szükséges intéz­kedéseket sürgősen tegye meg". Az iskola-fenntartó város hatósága — mert a gimn. bi­zottság már rég megszűnt — jóindulattal fogott a kér­dés megoldásához ; de a közbejött áldatlan politikai vi­szonyok bénitólag hatottak annak kívánatos megoldására. — 21 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom