Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1909

V. Kirándulás

István kápolnát, a sírboltot. Szándékosan legutoljára em­lékezünk meg a főtemplomról, azaz a kupola templom­ról, amely uralkodik valamennyin, amely köré csoporto­sul valamennyi. Főoltárképének láttára sok sóhaj fakadt fel mindnyájunk kebléből. Ezen Mária mennybemenetelét ábrázoló képet, amelv egyúttal a világ egyik legnagyobb vászonfestménye, Tizián után Grigoletti Angeló festette. Nehezen válva meg e csodás alkotásoktól a renais­sance palotába mentünk, amelynek egyik részét az ér­seki múzeum foglalja el. Ennek megtekintése után még Bottyán palotáját néztük meg. Pesten a rendelkezésünkre álló napnak minden órá­ját kihasználtuk. Mindjárt este a Nemzeti színházban gyönyörködtünk „A Győztesek" című franc'a darabban. Kora reggel a Hungária gőzfürdőt rohantuk meg és bá­multuk a mi képzeletünket erősen felülmúló berendezé­sét. Innen az „Aquarium" ba mentünk. Ez ugy latszik, nem igen nyerte meg a fiuk tetszését, mert dolgozatá­ban egyik sem emlékezett m-g rola. pe hg, ha más nem is, de a „boa constrictor"-a igazan megerd.melte v.ilna. A Szépművészeti Muzeumban való rövid tartózko­dás után Feszty körképét csodáltuk meg Mennvi árado­zással emlékeznek ma is róla ifjaink. Aztán jött a nap nehezebb része, egyenlő egy Tatra­csúcsnak megmászásával. Ki a Rákos-mezőre, Blériot re­pülését nézni! Hőség — por, minden, ami „szem-száj­nak ingere" — volt elég. Aztán Blériot repült. Nagy­szerű volt. Itt csak egy megjegyzésre szorítkozom. A la­pok azt irták, hogy a közönség őrülten tombolt, rajon­gásának Iazas, szinte artikulálatlan hangokban adott ki­fejezést. Én eleve elhatároztam, hogy lelkesedésemet le­hetőleg kordában fogom tartani, hogy objektiv nézőpont­ról nézhessem a plebset, amely között mi is valánk — de azt a fanatizmus-félét nem láttam. Sőt ugy ta­pasztaltam, mintha a magyar paraszt ősi flegmatikus ter­mészete uralta volna a Rákos-mező emberét. Érdeklődött, kiáltozott, de elég egykedvű maradt. Mintha a világ leg­— 36 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom