Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1909

V. Kirándulás

István kápolnát, a sírboltot. Szándékosan legutoljára emlékezünk meg a főtemplomról, azaz a kupola templomról, amely uralkodik valamennyin, amely köré csoportosul valamennyi. Főoltárképének láttára sok sóhaj fakadt fel mindnyájunk kebléből. Ezen Mária mennybemenetelét ábrázoló képet, amelv egyúttal a világ egyik legnagyobb vászonfestménye, Tizián után Grigoletti Angeló festette. Nehezen válva meg e csodás alkotásoktól a renaissance palotába mentünk, amelynek egyik részét az érseki múzeum foglalja el. Ennek megtekintése után még Bottyán palotáját néztük meg. Pesten a rendelkezésünkre álló napnak minden óráját kihasználtuk. Mindjárt este a Nemzeti színházban gyönyörködtünk „A Győztesek" című franc'a darabban. Kora reggel a Hungária gőzfürdőt rohantuk meg és bámultuk a mi képzeletünket erősen felülmúló berendezését. Innen az „Aquarium" ba mentünk. Ez ugy latszik, nem igen nyerte meg a fiuk tetszését, mert dolgozatában egyik sem emlékezett m-g rola. pe hg, ha más nem is, de a „boa constrictor"-a igazan megerd.melte v.ilna. A Szépművészeti Muzeumban való rövid tartózkodás után Feszty körképét csodáltuk meg Mennvi áradozással emlékeznek ma is róla ifjaink. Aztán jött a nap nehezebb része, egyenlő egy Tatracsúcsnak megmászásával. Ki a Rákos-mezőre, Blériot repülését nézni! Hőség — por, minden, ami „szem-szájnak ingere" — volt elég. Aztán Blériot repült. Nagyszerű volt. Itt csak egy megjegyzésre szorítkozom. A lapok azt irták, hogy a közönség őrülten tombolt, rajongásának Iazas, szinte artikulálatlan hangokban adott kifejezést. Én eleve elhatároztam, hogy lelkesedésemet lehetőleg kordában fogom tartani, hogy objektiv nézőpontról nézhessem a plebset, amely között mi is valánk — de azt a fanatizmus-félét nem láttam. Sőt ugy tapasztaltam, mintha a magyar paraszt ősi flegmatikus természete uralta volna a Rákos-mező emberét. Érdeklődött, kiáltozott, de elég egykedvű maradt. Mintha a világ leg— 36 —