Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1908

így is elég népes az iskolánk. Abban az esetben pláne, ha a város gazdaközönsége — körülbelül 9000 főre tehető — számának megfelelő arányban venné igénybe iskolánkat, még tulnépes is lenne.

Ez időszerint 6—7 gazdagyermek jár a főgimnáziumunkban. Miért nem több? annak sok oka van.

Nem ártana, ha gazdaközönségünk s a rája befolyással biró tényezők erről a kérdésről egy kissé gondolkozván, tennének is valamit.

Egy dolog bizonyos, hogy a szaporodás arányában a föld nem szaporodik, ellenkezőleg hová-tovább jobban és jobban parcellázódik.

Helyi és országos érdek egyaránt amellett szól, hogy ez irányban változás álljon be. Helyi érdek: hogy a birtok oszlásnak útja vágassék; országos érdek: hogy a fajmagyar elem is rájöjjön arra, mire a perifériák már rég rájöttek, hogy az intelligentia erő s ehhez képest megfelő helyet iparkodjék elfoglalni.

Tantestület. A tantestületben változás csak annyiban történt, hogy a Dunáninneni ág. hitv. egyházkerület püspöksége Kirchner Rezső ág. hitv. ev. hitoktató helyett Grünwald Dezső III. éves theologust bizta meg a hitoktatással.

Meg kell említenem még ezen a helyen, hogy a nagy- mélt. vallás és közoktatási miniszter ur az állam segélyt illetőleg a várossal kötött szerződés 4. pontja értelmében 1909. ápr. 30. kelt 48350. sz. rendeletével Barák Imrét, Buko- vinszky Istvánt, Sebestyén Jánost és dr. Staud Jánost rendes tanárokká, Finta Ferencet pedig rendes igazgatóvá nevezte ki.

Fegyelmi ügy. Ifjúságunk magaviseleté elég jó volt. Egy csendes eltávolításon kívül az előfordult osztályfői és igazgatói megrovások nem az erkölcsi selej- tességnek, mint inkább a kellő felügyelet hiánya — s gyermekes könnyelműségnek voltak következményei, egyszóval oly természetűek voltak, melyek a család és iskola gyakoribb érintkezése mellett könnyen kiküszölbölhetők lettek volna.

4