Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1905
kisbirtokos osztály sokszor évekig is harcolt távol hazájától. Ezen kötelesség alól sokan úgy bújtak ki, hogy birtokukat felajánlották a grófnak, vagy más előkelőnek, s ugyanattól mint hűbérbirtokot vették vissza (se commendabant senioribus), mert ez esetben csak akkor kellett hadbaszálianiok, ha hűbéruruk parancsolta. Nagyban hozzájárul a birtokviszonyoknak hűbéri szellemben való átalakulásához a kezdetben személyhez kötött hűbérbirtok örökölhetése is. Franciaországban a IX., Németországban a XI. sz.-ban válik örökölhetővé a fen- dum. Örökölhetőkké válnak a grófságok, az udvari tisztségele és csakhamar kifejlődik a felfogás, hogy a kiváltságok és kötelességek nem személyhez, hanem földhöz vannak kötve. Aki ezen földnek hűbéres ura, ilyen jogai vannak és ilyen szolgálattal tartozik ; egy más föld urának más jogai és más kötelezettségei vannak. Nagy eredménye még a hűbér örökölhetőségének a középponti hatalom gyengítése. A grófsági intézmény eredetileg a királyi hatalmat támogatta, most épen ennek a megtörésére szolgált. A grófok, hercegek most is hűbéresei ugyan a királynak, de nem hivatalnokai többé ; ők maguk is hűbérurak, s a bárók, a lovagok, akik tőlük kapták hűbérbirtokukat, csak nekik engedelmeskednek, és a büszke gróf vagy herceg hűbéreseire támaszkodva sokszor szállt szembe saját királyával is. A király csak az első hűbérúr (primus inter pares), és nem valóságos ura országának ; csupán a közvetlen hűbéreseivel rendelkezhet feltétlenül. IV. Az eddig mondottakból kitűnik, hogy a középkor hatalmas politikai és társadalmi rendszere a kölcsönös hűségen alapult, amikor a gazdagság, sőt a kiváltság és szolgálat alapját is a földbirtok képezte. Ekkor a hűbérbirtok adományozása tisztán katonai szempontból történt. A kölcsönös védelem volt a fő elv. Később más szolgálatokat is hoznak be, és csak már a hűbérrendszer elfajulása idején történik az, hogy nagy pénzösszegért,