Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1905
ezekre a kipróbált vitézekre támaszkodik, akik már sok csatában, sok kalandban vettek részt vele. Mikor elfoglalták a birodalom egy-egy tartományát a germánok, felosztották a földet. A szabad germán kiválósága, vitézsége avagy gazdagságához mérten, egy-egy földdarab urává lett és a harcosok is, a király kísérete, szintén foglaltak földet a meghódított területen. Ezeket a birtokokat szabadbirtoknak (allodium) nevezték. A legnagyobb birtoka természetesen a királynak volt. A király óriási birtokaiból harcostársulatát külön is meg szokta jutalmazni ; még a saját földjéből is ad vitézeinek, akik ezen földnek fejében továbbra is tartoztak a kardot forgatni királyuk érdekében. így tesznek a királyon kívül a nemzet más előkelői is. Az előkelő uraknak szintén van harcos kíséretük, kisebb számú, mint a királynak, és ezek a harcosok is kapnak uruktól földet, talán kisebbet, mint a király harcosai, de ők is hűen tartoznak fegyvert fogni urok parancsára. Az ilyen birtokot bene- ficiumnak, feudumnak, hűbérbirtoknak hívták. Vagy megtörténhetett az is, hogy a királynak egyik másik harcosa oly nagy földhöz jutott, hogy maga meg- műveltetni, de az inváziók közepette megvédelmezni sem tudta ; egy-egy darab földet odaad egy szabadember- nelv, s kölcsönösen megígérik egymás védelmét. Persze nem történt ez egyszerre ; forrongásban, lassú átalakulásban van a társadalom. Azok foglalják el az első helyet, akik a királytól nyertek hűbérbirtokot. A királyi hűbéresek (vazallusok) egész külön államot alkottak az államban és bizony éles ellentétben a régi germán alkotmánnyal, rangban, tekintélyben fölülmúlják a közönséges nemes embert, annál inkább a közszabadot. A /-V /-»• « rm /-* o »-*■» s-iv-N r\ 1 1 * n *at r i germán aiixuiinaiij w a1<- ' I ' n A( f 11 lf Ä/I megieieit íauiiuo i\ouuo Cc mániájában, de most, hogy a társadalom megalakulása határozottabb alakot kezd ölteni, átalakul a régi germán alkotmány is hűbéres alkotmánnyá. A király nagy hatalmas hűbéresei élén, akiket a szabadok gyülekezetének megkérdezése nélkül szólíthat fegyverbe, más hatalomnak örvend, mint régente. Másrészt azonban a dölyfös vazal14 —
