Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1903

I. Oláh Miklós levelezése a németalföldi humanistákkal

találjuk. írnak magánügyeikről, melegséggel, közvetlen­séggel. Ha Erasmus egy házat vett Freiburgban, siet Oláh Miklóst értesíteni. 1) A sok mindenféle közt volt olyan dolog is, amelyet bizony nem akartak, hogy más is megtudjon. 2) Erasmus fel is kéri egy levélben Oláht. hogy ezt a levelet senki­nek se mutassa meg, és a levélhordónak se adjon titkos üzenetet, mert megbízhatatlan. 3) Tehát titkos üzeneteket is váltottak egymással, amelyeket levélhordóik közvetí­tettek. Oláh ir Erasmusnak Magyarország bajáról, szen­vedéseiről ; elpanaszolja annak szerencsétlenségét. 4) És Erasmus is elmondja az ő baját; ha valami éri, siet Oláhhoz levelével és tőle vár segítséget, vigasztalást, baráti biztató szót. Kettőjük közt csak az a különbség, hogy míg Oláh a humanista iránt igaz lelkesedéssel, tisztelettel, szeretettel viseltetett; annyit hallott Erasmusról, hogy ő igaz meggyőződéssel irta, a mit irt : addig Erasmust vezette bizonyos önzés is, mert hát Oláh Miklós tekintélyes ember volt az udvarnál, esetleg felhasználhatja őt saját céjaira. Kéri is Oláht, hogy csak iparkodjék a királyné jóindulatát számára megnyerni. 5) 4 Oláh érintkezése más németalföldi humanistákkal. Erasmuson kivül még sok más németalföldi tudóssá^ áll Oláh Miklós összeköttetésben. Egy tudományos iro­dalmi kört kell magunk elé képzelnünk, amely Oláh körül alakul. Igen megtisztelő bárkire is, ha Oláh ezen körbe, barátai közé fogadja. A tudományos munka a jelszó, itt helyük csak azoknak van, a kik dolgozni, munkálkodni tudnak és akarnak. Könyveket küldnek egymásnak. Ha valamelyik kézhez kap egy jó, kiváló munkát, ha elolvasta, elküldi a másiknak is. Oláh Miklós mindig a központ. Hozzáküldik a Maecenáshoz, 6) ') 196. ') 235. 3) 277; 381. *) 90; 108. 5) 229. f i) 564, stb. — 23 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom