Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1898

szági előkelő családok német, az erdélyiek kiválóan franczia műveltségűek voltak és hogy ez a nyelv mennyire elterjedt ott, eléggé kifejezi Bod Péter, midőn ezt Írja a „Magyar Athénász" előszavában: „A franczia nyelv annyira elterjedett Európában, és oly szükségesnek kezdett látszani, hogy Erdélyben is ezután talám az oláh gyermek iß azon kezdi el bölcsőben való sirását." Mária Terézia pedig kiválóan a magyar testőrség megalapításával, de egyébként is a legnagyobb ügyességgel édesgette fel főurainkat magához, s azok az udvar körében elnémetesedve német nővel tértek vissza ; — ha ugyan visszatértek. S vájjon tettek-e valamit a magyarok ez ellen ? Igen, még pedig annyit, hogy pl. (a többek közt) az egyetlen magyar irodalmi szerzet, a „nyelvtudományi társaság" pártolás hiányában felbomlott; mert csak nagyon kevés volt a jobbérzésű hazafi, a ki hanyatlásunk láttára oly keserű szavakra fakadt, mint Apor Péter. Lehetett volna-e ily körülmények közt virágzó irodalmunk ? Az a rend, a mely egy Pármánynyal ajándékozta meg két századdal előbb nemzetét, nem buzgólkodott többé a magyar nyelv mellett s tudósai egy-kettő kivételével a latin irodalmat gyarapították a magyar rovására. Bod, Faludi korszakunk vége felé szerepeltek; Apor művei mind kéziratban hevertek poros könyvtárak zugaiban s minthogy igy csak kevesen birtak róluk tudomással, hatást szélesebb körben nem is gyakorolhattak. Ha kellő világítást akarunk erről a korról szerezni, különösen az erdélyi viszonyokat illetőleg, legtanulságosabb, ha altorjai Apor Péter báró műveit teszszük vizsgálódásunk tárgyává. Három nagyobb művet hagyott hátra kettőt latinul irva, és egyet magyarul a „Metermorphosis Transsylvaniaet". Apor Péter 1676. junius 3-án született. Atyját Apor Jánost igen hamar elragadta a halál, szintúgy a gondnoksággal megbízott nagybátyját Apor Farkast. Anyja: Vajna Judit volt. Már 5 éves korában tanulásra fogták. Mint 10 éves gyermek a jezsuiták kolozsvári iskolájába megy