Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1897

ledni. A nők már Aischylusnál fontos szerepet játszanak igy „Könyörgő Női“-ben, a nőkből álló kar a darab főszemélye, fontos szerepe van „Agamemnon“-ban Klytem- nestrának meg Kassandrának is. Sophoklesnél „Antigo- ne“-ban és „Elektrá“-ban nőé a főszerep. De különösen szereti a nőt szerepeltetni Euripides, mint a női jellemeknek alapos ismerője. Ezeken a főbb személyeken kívül vannak a görög tragoediának bizonyos állandó mellék- szereplői. Ilyenek: a kétféle hírnök (angelos és exange- los), dajka, nevelő, őr, szolga; ezek az alsóbb rendű személyek Euripidesnél már fontosabb szerepet is játszanak, mint a másik két tragikusnál, mert Aisch. és Soph, sokkal aristokratikusabb költők voltak mint Eurip., gyermekek nem igen szerepelnek, még leginkább látjuk ezt Euripidesnél, a ki ezt is a hatás kedvéért tette, — olyan formán mint Mária Therézia karján a csecsemő Józseffel. Aischylos jellemei nagyszernek, daczosak, vakmerőek, Sophokleséi erőteljesek, határozottak, Euripideséi már kevésbbé merevek, sőt nem ritkán ingatagok, nagyobb súlyt fektetvén a hatásos jelenetekre, mint a jellemek következetes fejlesztésére, biztos psychologiai analyzálás- sal festi a szenvedélyes jellemeket, igy különösen a nőkét; a szerelmet mint drámai motívumot ő használta fel először.

„Bűnös szenvedélyeket vagy elmezavarokat, a görögök kultuszát jellemző allegorikus személyesités utján daemonikus lényekben megtestesítve állít elénk az antik tragoedia.“

Lilláin

— 22 —