Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1897
kedvéért használt egyéb megoldási módokra, különösen a deus ex machinára! Deus ex machina alatt régebben minden isteni jelenséget értettek. Aristoteles alatta a cse- lekvény minden olyan megoldását érti, mely nem magából a cselekvényből folyik ki s ezt nevezik ma is deus ex machinának. Aisch.-nál a deus ex machina mint megoldási eszköznem fordul elő, Sophoklesnél a „Philoktetes“ben, a mely darabban Herakles jelenik meg, hogy Philoktetest a Trójába való menetelre rábírja. Euripides sokszor használja „Jon“ a „Taurisi Iphigeniában“ a „Könyörgő Nőkben“ Athenae ; „Andromache“-ben Thetis szerepelnek a katastrophábanmintdei exmachina. „Alkestis“benaz egész cselekvény rúgója, a mit különben nem lehet hibáztatni. Apollon, a kinek eszközlésére engedik meg a moirák, hogy Admetos helyett más haljon meg, azonkívül sokszor lépnek fel nála istenek, a prológusban az előzmények sőt az egész cselekvény elmondása végett néha magában a darabban is sokszor csak a hatás emelése végett. A cselekvény mind a három nagy tragikusnál három részből áll, bevezetés (expositio), bonyodalom és befejezés (katastrófa). Az expositio Aisch. és Sophok.-nál igen rövid, hiszen nem is volt hosszú expositiora szükség, ahallgatóság ismerte a mondát, a melyből a tárgy vétetett. Euripides- nél jóval hosszabb, a bonyodalom főrésze a tragoediának, a mely különösen Euripidesnél nagyon szövevényes, a milyenné személyei, intrigái, cselszövései teszik, a bonya- dalom végén emelkedik a cselekvény a legmagasabb pontra, az érdeklődés itt van legjobban kifeszitve, utána azután hirtelen áll be a katastropha s röviden végződik. A mesét érdekessé tevő fordulat (metabasis) megvan az egyszerű és bonyolult cselekvényű tragoediákban, a mely az egyszerű cselekvényben nem nagyon váratlan, de annál váratlanabb és hatásosabb a bonyolultabb cselekvényű dara- - bókban, a melyekben mint felismerés vagy fordulat jelentkezik. Fordulat (peripeteia) alatt értjük az előre várt, a tervbe vett dolognak ellenkezőre való fordulását. Felismerés folytán pedig akkor áll be a fordulat, mikor a darab egyes személyei, a kik addig nem ismerték egymást, valami közbejövő körülmény által felismerik egymást, némely darabban mind — 19
