Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1895

hogy rá ne utaljon a természet leírásának költői módjára is s a természeti háttér és az emberi kedélyhangulat között nyilvánuló kapcsolatra.

A tartalom énekenkint recapitulálandó s a mennyiben egy énekben is több momentuma van a történetnek, azok világosan megjelölendők. Az egész mű szerkezetében pedig különösen a főesemény haladásának s az epizódoknak viszonya világosítandó meg.

A kitűzött czél megköveteli, hogy az egész költemény iskolai feldolgozás tárgya tegyen ; azonban két-három ének tüzetes tárgyalása után kisebb részletekben a szöveget házi olvasmányul is feladhatni, előlegesen gondoskodva a nehezebb kifejezések magyarázatáról és utólagosan pontosan számon kérve az olvasmány tartalmát. Azonfelül a költemény feldolgozásában folyton alkalom nyílik Írásbeli dolgozatok feladására; itt egy természeti leírás utánzása, ott egy lelki állapotnak a magyarázat értelmében való jellemzése, általában magának a tartalomnak értelmes egybefoglalása.

Az osztály prózai olvasmányai főképen a tekintetből szemelendők ki, hogy a tanulók munkáinak mintákul szolgálhassanak; tárgyalásukban különösen avval fogja a tanár tanítványainak értelmiségét fejleszteni, ha pontosan megkülönbözteti velők a fő- és mellékdolgokat, ellentéteket és hasonlatokat, és általában ügyeltet az előadás szövedékére.

b) Stilisztikai tanítás.

Az olvasmányokkal kapcsolandó egybe az osztály stilisztikai tanítása is. Azon három főrészből, melyekre a régi iskola a rhetorikai tanítást osztotta, inventió, dispositio és elocutio, az utolsó, mely concret példákon legkönnyebben megvilágítható, jut ez osztálynak feladatul; az előadás stílusbeli kellékeinek ismertetése. Ezek magyarázatában mindig az olvasmány adatairól kell kiindulni, és cgy-egy nagyobb részből az analog helyeket egybeállitani; ily alapon aztán a tanár, a második harmadban megkezdve, stilisztikai vezérkönyv használata mellett véglegesen renszeresitheti a stilus általános szabályait. Szól előbb azon követelményekről, melyektől az előadás értelmcssége, világossága függ (tisztaság cs szabatosság a szók választásában és a mondatflizésben), azután azon eszközökről, melyek az előadás érzelmi hatását, élénkségét emelik. Ez utóbbi rész vezet a prózai és a költői stilus különbségeinek tüzetes tárgyalására és ennek csupán függeléke a mértékes vers ismertetése, melyre különösen a latin verselés tekintetében figyelmezteti a tanterv.

c) Nyelvtisztaság.

E tananyagból különös gond fordítandó a stilisztika azon szakára, mely a nyelvtisztaságról, más szóval, nálunk magyarosságról tanít. Erre nézve nemcsak a legszilárdabb és biztosabb, hanem egyszersmind a legtermékenyebb alapot nyújtja Aranynak olvasmányul kitűzött Toldija. A tanár ne elégedjék meg általánosságban a latinismus, germanismus stb. fogalmának megértetésével és talán egypár erőszakolt, a tanulótól soha nem hallott példa megemlítésével; hanem elterjedtebb idegen- szerűségekkel foglalkozzék egyenkint és behatóan magyarázza meg helytelenségüket igazi magyar kifejezésök módját és a mi nagyon fontos, készittesen róluk magukkal a tanulókkal jegyzéket. Viszont az olvasmányok vagy magyarázat folyamán felmerülő hungárizmusokat, ama mondat- és alaktani, szóftizési és szórendi sajátságokat, melyekben a magyar nyelvszellem sajátszerűsége a legélesebben nyilat87 —