Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1895

Osztályok, tannyelv, vizsgálatok, érdemsorozatok és szünnapok.

Az osztályok száma 4 volt, nevezték az alsó négy osztályt nyelvészeti (grammatikai) osztályoknak, a tanterv az osztályrendszer volt, azaz egy osztályban egy tanár tanított minden tárgyat, kivéve a hittant, melyet rendesen egy tanár tanított; az érsekujvári gymnasium- ban a plébános vállalta el. Délelőtt, délután 2—2 óra. A magyar nyelv mind a négy osztályban rendes tantárgy volt — intézetünkben a magyar nyelvre különösen nagy gond lett fordítva ; a szerződésben, melyben a város a Szt.-Ferencz renddel kötött, hangsúlyozva van, hogy tanárokul csak született magyarok alkalmazhatók; meg volt hagyva, hogy a tananyag magyarázatánál ne csak a tanulók anyanyelve, hanem azokra nézve, kik a magyar nyelvben nem eléggé jártasak, kellő gyakorlás végett, e nyelv is használtassák. A német nyelvre nézve, miután annak ismerete az osztrák tartományokkal való kapcsolat folytán fölötte szükséges, óhajképen kimondatott, hogy a tanárok között legyen olyan, ki e nyelvben azoknak, kik tanulni óhajtják, kellő oktatást adhasson. Az 1844 45-iki tanévben az ország határain belül a latin helyett a magyar hozatott be minden tantárgynál tannyelvül, kivéve a syntaxis ornata, rhetorika, poesis s mythologiát, melyekre nézve a latin nyelv fentartatott.

Tankönyvek,

Az öreg Katechismus. Budán, 1802.

Az ó- és uj testamentomi históriának rövid sommája. Budán, 1830.

Petheő B. A kath. religio tudománya I-ső Il-ik rész. Budán, 1844.

Em. Alvári Institutionum grammaticarum liber I. Tyr- naviae, 1797.

Grigely J. Ortographia latina. Budae.

J. Hannulik. Selecta latini sermonis exempla e scriptoribus probatissimis excerpta in usum 3-ae grammaticae. Budae, 1817.

— 55 —