Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1895
tatásügyi minister úrnál, Fogd Károly elnök vezetése alatt tisztelgett és neki a következő Memorandumot nyújtotta át: Nagyméltóságú Vallás és Közoktatásügyi m. lcir. Minister Ur! Kegyelmes Urunk! Hazánk városainak történetét tekintve és visszapillantva abban a közelmúltra, látjuk, hogy a városok fejlődésének főrugója közoktatásukban van letéve, mert minél számosabbak közoktatási intézeteik, annál szélesebb körben fejlődnek a cultura és anyagi jóllét terén; és minél kevesebb közoktatási intézeteik száma, minél fejletlenebbek ezek, annál inkább viselik az ósdiság bélyegét magukon, hol pang az ipar, hanyatlik a kereskedelem és ezekkel kapcsolatban a lakósok jólléte is iokról-fokra alább száll. Érsekújvár rendezett tanácsú városa is megértette a kor hivó szavát akkor, mikor e hó 6-án tartott közgyűlésén elfogadta jelenlegi aigymnasiumának nyolez osztályra való kibővítését. Nemcsak most értette meg hivatása feladatát, hanem 51 évvel ezelőtt is, a mikor a nemzeti szellem megvédése czéljából jelenlegi gymná- siumát felállította és azt minden külsegély nélkül jelentékeny áldozatok árán föntartja. Nagyméltóságú Minister Úr! Érsekújvár a Kis Alföldnek mintegy központja Vág-, Nyitra- és Zsitva völgyeinek tótajku lakosai előtt régóta ismeretes, mint elsőrendű gabonapiaca és újabb időben mint a kitűnő lóállomány vásárhelye. Mindennél ismeretesebb egész nyugat Felső-Magyarországon mint legnépesebb magyar város, mely több mint félévszázad óta vendégszerető falai között különösen a Nyitra és Zsitva völgyei tótajku szülők fiait magyar nyelv birtokába juttatja a saját áldozatain fentartott népiskolában és gymnasiumában. Arra képes volt nemcsak mint egyedüli magyar nagyobb város a hosszú Vácz-Pozsony közti útvonalon, a mely vonalon más középiskola nincsen, hanem azért is, mert a város lakosai lelkében és ajkán élnek nemzetünk történeti hagyományai a török hódoltság nehéz időiből is. E város lakosai már ezelőtt hatvan évvel érezvén és átértvén a hazaszeretet és a nemzeti közművelődés iránt reájok háramló kötelességét, a nemes czélhoz méltó hazafias lelkesedéssel és tőlük telhető áldozatkészséggel nagy és kitartó küzdelem után emeltek értékes hajlékot, sőt az akkori időkhöz képest díszes palotát a nemzeti közművelődés számára a még most is fenálló iskolai épület alakjában, a melynek emeletén az algymnasiumot, földszint pedig az elemi iskolát elhelyezve még most is láthatjuk. A gymnasium szerződésileg a sz. Ferenczrendiekre bízatván 1842. évi október 2-án megnyittatott és csakhamar kedvelt és népes iskolává lön. A nemzeti elnyomatás nehéz ide,eben ez az algymnasium is részesült sok más hazai gymnasium közös sorsában, mert 1851 —1861 évig nem működött. Midőn azonban hazánk jobb napokra ébredt, ugyanezen város polgársága a megváltozott viszonyoknál fogva, hogy szeretett iskoláját, melyre mindig büszke volt, uj életre hozza, új és tetemes áldozatokat hozott. A szerény’ gymn. alapítványt ugyanis részint egyesek áldozataival, részint a városi vagyonból kiegészitette és az intézet fentartásához szükséges és hiányzó összeget a város jövedelmeiből pótolta és most is pótolja. A lassan összehozott gymnasiumi alapítvány mostani összege 27 ezer forint. Hogy Érsekújvár magyar tanintézetei, melyeket a város teljesen saját ere— 38 —
