Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1895

nézve? Mindenek előtt mi érsekujváriak látnánk legnagyobb hasznát, mert fiaink elvégezhetnék itt a 8 osztályt kevés költséggel, azon szegény tanulókra nézve is, kik költség hiányában négy osztálynál tovább nem folytathatják tanulmányaikat — lehetővé válnék, hogy befejezhessék a teljes gymnasiumot, ha eltekintünk a költségtől, melyben fiaink iskoláztatása más városokban kerül, eléggé nem méltányolható előny az, hogy fiaink tanulmányaik végzése alatt mindig a szülők szeme és felügyelete alatt állanak, mig ellenben távol a szülői háztól, legnagyobb gondosságunk mellett is — rósz példák és befolyások következtében rósz irányba tereltetnek. Ez volna első sorban nekünk újvári lakosoknak hasznunk egy főgym- nasiumból. Még egy körülményre vagyunk bátrak a t. közgyűlés figyelmét felhívni : a qualificationalis törvény kevés életpályát hagy nyitva csak a négy középiskolát végzetteknek, hat osztályt kell már végezni a ki községi körjegyző, gazdatiszt vagy gyógyszerész akar lenni, a nyolez osztályt végzettek előtt egész sora nyílik meg az életpályáknak u. m. posta, távirda, vasút, adótiszt, erdész, bányász, pap, ügyvéd, tanár, orvos, mérnök és még számos pálya.

Városunk gazdaközönsége, mely ez időszerint nem iskoláztatja oly százalékban gyermekeit, mint a város többi lakói, a közel jövőben a földbirtoknak napról napra nagyobb mértékben való eldarabolása őket is arra fogja bírni, hogy gyermekeik egy része számára más életpályát válaszszanak — a főgymnasium rájok nézve is áldásossá válik.

Ezen előnyökben részesülnének saját fiaink t. közgyűlés, de nem szóltunk még a vidéki tanulókról ; jelenleg az algymnasiumba 83 nem érsekujvári születésű tanuló van, nem fog azoknak száma a főgymnasium felállítása által megkétszereződni ? most sok vidéki szülő azért nem hozza fiát Érsekújvárra, mert csak négy osztály van, hanem viszi mindjárt oly városba hol teljes nyolez osztályú intézetet talál, úgy gondolkozik, hogy neki egy költségbe kerül ott is a taníttatás. De számíthatunk elég nagyszámú vidéki tanulókra azért is, mert szomszéd intézeteink túlnépesek, a nyitrai főgymnasiumban az 1893—94. tanévben 405, a nagyszombatiban 443, a pozsonyi főgymnasiumban 464, és a főreáliskolában 418 tanuló iratkozott be, leginkább a nem magyar ajkú tanulók keresnénk fel főgymnasiumunkat, mert városunk a felsorolt, Nyitra, Nagy-Szombat és a többi szomszéd teljes középiskolával biró városok közt a legmagyarabb, már pedig t. közgyűlés az a vidéki nem magyar ajkú tanuló nálunk hamarabb és tisztábban elsajátítja a magyar nyelvet, mint akár Pozsonyban, Nyitrán vagy Nagy-Szombatban, mily előny az, az idegen ajkú tanulóra nézve, hogy ő már az első osztályban teljesen elsajátítja a tannyelvet, mig az emlitett városokban több évig kell neki küzdeni a nyelvvel, ezek azon okok, melyek arra engednek következtetni, hogy különösen a tót anyanyelvű tanulók tömegesen fognak gymnasiumunkba jönni; 150 vidéki tanuló legkevesebb, melyre számíthatunk, vegyük mily forgalmat tesz 150 tanuló koszt, szállás, ruházata czimén, továbbá ne feledjük, hogy a 150 tanulónak szülei, vagy hozzátartozói évenkint hányszor fordulnának meg városunkban, a mely a forgalmat direkt és indirekt módon szintén tetemesen emelné; szaporodik továbbá a tanárok száma, egy főgymnasiumhoz legkevesebb 12 tanár kívántatik, kiknek a fizetése a forgalmat szintén emelni fogja.

A felsorolt szellemi és anyagi előnyökért mily áldozatot kell a városnak hozni, erre nézve szükségesnek tartjuk constatálni, hogy az algymnasium a városnak 9200 forintjába kerül, levonva ebből 2000 forintot, mely a tandijakból befolyik a

—• 36 —