Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1895
takról; e végből azt a módszert követheti, melyhez a tanulók mar az első osztálytól fogva az olvasmányok tárgyalásában s tartalmuk elmondásánál hozzászoktak. A tanítás azonban a tények előadásával és magyarázó értelmezésével, valamint azok ismételt elmondásával nem tekintheti befejezettnek feladatát, mely a történeti belátás alapjainak megvetésére czéloz; az előadott s felfogott históriai viszonyok méltató megbeszélése lesz a tanár tulajdonkéni tiszte. Összehasonlító egybeállítások, ugyanazon nép különbörő korú intézményeinek s életviszonyainak egymáshoz való mérlegelése, több különböző nemzet rokon körülményeinek és társadalmi állapotainak egybevetése: ilynemű összefoglalások lesznek a históriai okulás eszközei; és helyes alkalmazásuk adja majd a történetnek, mint iskolai tanulmánynak, általános értékű, rendszeres eredményét, az erkölcsi igazságoknak, gazdasági elveknek, társadalmi és politikai fogalmaknak értelmes formulázását. Hasonló összefoglaló áttekintésekre használhatja fel a tanár az Írásbeli feladatokat is, oly módon, hogy időszakonként valamely fontos tárgyi szempontból újra csoportosíttatja vagy méltattatja az ismeretes történeti tényeket. A történeti tananyagnak osztályonkénti csoportosítására a következő egybeállítás szolgálhat irányadásul: III. osztály. Magyarország története és jelen állapotánál! ismertetése. A) Töiténcli rész. Bevezetésül: Rómaiak, hunok, avarok. I. Magyarország megalapítása. (Az Árpádok) 1. A honfoglalás és a harczi vállalatok ideje. 2. Szent István királysága: az ország kormányának (főhivatalok) és védelmének (vármegye) szervezése; az egyház szervezete és hatása (püspökségek; Szent-Benedek rendje, Pannonhalma). 3. A visszahatás és az ország védelme idegen befolyással szemben: Pogá- nyok lázadása. Péter és Aha. Endre és Béla. Salamon és Béla Mai. 4 A kereszténység és királyság végleges megerősödése: Sz.-László. Kálmán. Horváth- Szlavón- és Dalmátország megszerzése. 5. Belső zavarok: Trónviszályok és következményeik. 111. Béla mint a rend helyreállítója. A vármegyei védelmi rendszer hanyatlása a főúri elem keletkezése. Az arany bulla. 6. A tatárjárás. IV. Béla: Telepítések; kiváltságos osztályok keletkezései (főnemesek, városok, kunok, szászok). 7. Az Árpádház kihalása és a vele járó külső és belső bonyodalmak. II. Magyarország mint jelentékeny európai hatalom. (Vegyes házak.) 1. A királyválasztás. 2. Az Anjouk uralkodása: Róbert Károly és Nagy Lajos. Udvari élet, műveltség emelkedése (müépitkezések); pénzügy és hadviselés rendezése. Rend élet. A dynastia hatalmi terjeszkedése. 3. Zsigmond és Albert: nemzeti ellenhatás idegen befolyás ellen; a nádor, az országtanács; a polgárság. 4. A Hunyadiak: aj Hunyadi János, a keresztény, nemzeti hős; b) Mátyás király, az igazságos (törvénykezés); hadsereg szervezése (Mátyás háborúi): tudományosság ápolása (könyvtár és tudósok). 103
