Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1894

életének más jelenségeivel semmi összefüggésben sem állna. Tény, hogy a hamu, láva és izzó anyagok képződésének titka még koránt sincs felderítve, e részben még sok megoldandó kérdés maradt a kutató elme számára. Mindazonáltal az eddigi ismeretek kimutatják, hogy a vulkánok kitörései, valamint a föld egyébb tüneményei is azon általános viszonyoktól függők, melyek a tengerek és continensek örökös átalakulásait, a szelek és viharok járásait az oczeánok mozgásait létesitik. Hogy a vulkáni működés törvényszerűségét megállapíthassuk, szükséges lesz az egyes kitörések folyamatát tanulmányozni és a tapasztalatokra alapítani következtetéseinket: lássunk tehát néhány vulkánt kitörése idején : A vulkán kúpos hegy, mely izzón, folyó tömegből tornyosult ; kup hegy, mely kisebb, nagyobb magasságra emelkedik; belsejében csatornával van ellátva, ezen nagy mélységből különböző gázok és izzón folyó tömegek törnek elő időnkint. A csatornának többnyire tölcsér alakú végét fráternak nevezik. A kráteren és egyébb repedéseken át a legtöbb vulkánnál vizgözök és sok más gázok tódulnak ki folytonos füst oszlopot képezve. Sok vulkán működése állandó és igy csatornájában folytonos láva áramlás észlelhető, másokban egy időre teljes szünet áll be, de a beálló eruptio annál nagyobb, minél hosszabb idejű volt a nyugalom. A nyugalom idejében a kráter és csatornája a törmelékek által betömödik, minél fogva a gázok kitörését meg akadályozza, a gázok nyomása nőttön nő és ha még nem elég erős az utjukba álló akadály azt nagy erővel dobják fel. Szerkezet szerint Seebach megkülönböztet réteges és tömeges vulkánt, azaz olyanok, melyek egész tömegükben lávából állanak és olyanok, melyek a lávában törmelék kőzeteket is tartalmaznak. Nagyobb homogen vulkáni hegyekre példát szolgáltatnak a régibb Trachit és Bazaltból állók, de ezeknél a hegy jelen alakja és állapota már nem egyez a képződés idejében alakulttal. A vulkán működésének — 20 --