Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1894

A gáztömeg magasabb régióban tartalmazott vizgőz roppant felhő rétegekké sűrűsödött, melyekben szüntelen villámok czikkáztak, a megsűrűsödött vizpárák a levegő ocean első viz csepjeiként jelentek meg és amint a föld felé hullottak útközben párákká levének; végre a hőmérsék csökkenése következtében elérhették a felszint, a hol a láva hasadékaiban összegyűlve a nagy tengerek ágyát vetették meg. A folyton tartó esőzések szakadatlanul gyarapiták a víztömeget és csaknem az egész szilárd kérget folyékony anyaggal árasztották el. A viz, melynek hőfoka a mostaninál sokkal nagyobb volt uj anyagokat szolgáltatott a szilárd kéreg alkotásához ; u. i. oldószerként viseltetett a szilárd anyagokra, melyek benne különféle vegyi összeköttetésbe léptek. A tenger áramlásai, a viharok vad korbácsolása lerombolták a partokat egy-egy helyen, hogy máshol ujjakat építsenek; a hülés következtében megkezdődtek ama szikla és réteg lerakódások, melyek az ős kéreg fölé emelkednek. És már most a sziláid, csepfolyós és légnemű anyagok birtokával ellátott izzó bolygó megkezdhette szerves életműködését, mely csak akkor állhatott elő, a mikor a szervezet életéhez szükséges körülmények megvoltak. „A zűrzavar korát az élet harmónia kora válta fel; de az idők végtelen során az élet, mely a kihűlt bolygón jelentkezők, Daubrée szerint, nem egyébb mint egy napos penész". Ezek szerint a földkéreg képződés még alig fejeztetett be és még mindig vékonyabb mint a földet környező levegőé, úgy, hogy általános feltevés szerint a földkéreg alatt 40-50 km.-re befelé a föld melege akkora, hogy a gránitot is megolvasztja (Humbolt, Studer). Tehát a föld belsejében a láva megolvadt közetek tengere, melynek a külső oceanhoz hasonlóan meg vannak áramlásai, árapályai és tán viharai is. A geologiai erőszakos változásokat e föld alatti pokolnak hullámzása hozza létre, sőt a tengerpartokon álló hegy óriásoknak tüz kitörései (Vezúv, Etna, Pú de Teyde stb.) is azon viharokról tauus— 9 --