Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1893

ken a félsziget legkeletibb pontját a C. de Nau-t találjuk. Ezek szerint a félsziget kevéssé tagolt, de partfejlődése sem kedvező, mert nagyrészt meredek sziklafalakból áll és csak némely részén találunk sekélyebb menedékeket.

Keleten Cataloniában a Pyrenaeusok keleti végétől Ebró torkolatáig 3?o km-re meredek sziklás rövid sekély parttal váltakozik. Ennek közepén fekszik Spanyolország főkikötő városa Barcelona, alapításához nagyban hozzá járult a sekély parton fekvő sziklahegy (mons Jovis), melynek erőssége még ma is éber őrzője a kikötőnek. Ettől délre fekszik Tarragona »Hispania Citerior« régi fővárosának kikötője, mely azonban a tengeráramok által összehordott homoktorlaszok miatt már-már használhatlanná lett; de az öböl bejáratánál épült hatalmas saroksarkantyu felállítása és az iszap eltávolítása folytán a közforgalom lényeges pontját képezi. Az Ebro torkolatától Cap. d. Nau-ig a 270 km. tengerpart alacsony fő kikötője Valencia. Cap. d Nau-tól a pompás fekvésű Alicante-ig (75 km.) a part sziklás és meredek. Innen délre C. d. Palos-ig (90 km.) egy sekély part következik és Cap d. Cata-ig (200 km.) a tengerpart megközelithetlen sziklafal egyetlen kitűnő öböllel, itt alapitatott Krisztus sz. e. 228 ban Karthagoiak által Uj Karthago, jelenleg Cartagena ; később a rómaiak, nevezetesen Scipio Africanus által meghódítva »Hispania Tarraconensis« második fővárosa. Cap. de Gata-tól Tariffa fokig (370 km ) számtalan apróbb részekre szaggatott sziklafalat találunk, melynek három nevezetes kikötője van : Almaria, a phöniciaiak által alapított Malaga és a tenger színe felett 425 m. magasságban fekvő Gib- -altár. Ez utóbbi 1704-ben az angolok által lett elfoglalva; mint i természet által csodásán megerősített kikötő menhelye a tengeri viharok elöl menekülő hajóknak. E sziklás part Trafalgar főiig húzódik, Az ezt követő part Quadianna torkolatáig homokos is mocsarakkal váltakozó, egyetlen nevezetes kikötője a phöni- biaiak által Krisztus sz. e. 1000-ik évben alapított Cadiz; Cadiz- :ól nyugatra találjuk Palos-t Columbus Kristófnak 1492. aug. 3-án tiindulás pontja Amerika felfedezésének útjában. A Quadianna orkolatától Sz. Vince fokig a part ismét meredek sziklás, neve- :etes kikötője Sagres, a portugál tengerészet bölcsője. A nyugati martot feloszthatjuk három részre: 1) Szt. Vince foktól Cap. d. loca-ig ; mely ismét két részre különül : Szt. Vince foktól Setu— 5 —