Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1893

hajlik és a majd nem egész éven át hóval fedett Sierra Quada- rama-ba tér át. Ennek keleti szárnyán átvezet — egyenes irányban — ama közlekedési vonal, mely Burgos-t Madrid-dal köti össze. A hegység legmagasabb pontja 2405 m. magas Pic de Penalara, ennek nyugati lejtőjénél vezet O és Uj Castiliát összekötő ut. Avilla-nál a hegygerincz határozott nyugati irányt követ felső része kelet — észak-kelet felé — irányult Adaja völgye — mely Avila-nál a hegységet áttöri — körös körül rideg feltérséggel övedzett, 2200 m. magas csúcsaival a Sierra Quadarama folytatásának tekinthető. Ezen feltérséget délről egy hosszanti völgy választja el az impozáns 2650 m. emelkedő gletscherekre különült Sierra de Gredottól, inelylyel különben csak egy nyereg köti össze.

Ezen nyeregtől keletre a Tejoba siető Albercha, éjszak- nyugatra a Dueróba ömlő Termes és a déli lábat körül folyó Tietar erednek, inig a hegység végső nyujtványai az Elga folyó partjain vesznek cl. Ez utóbbi éjszakkeletről dél-nyugatra húzódó völgyével a Castiliai választó hegység egy tagját a Sierra de Gata-t választja el Grcdos-tól, melynek végső nyujtványai Portugália nyugati határán vonulnak el, mintegy iooo m. magasságú alig járható vízválasztót képezvén a szintén éjszaknyugati irányban vonuló Sierra de Estrella küzött. A két hegység két párhuzamosan haladó folyó hosszanti völgye által teljesen el van különítve; ezek: éjszakról az Atlanti óceánba ömlő Mondega és délről a Tájóba szakadó Zézere.

A Sierra Quadarama déli oldalán terül el Uj Castilia fön- sikja, melynek phisikuma az éjszaki fensikkal megegyező, azonban közép magassága nem terjed 650 m. túl; egész keleti része — Madrid tói Albecete-ig valóságos sivatag jellegű. Miután a síkság két — egymással párhuzamosan ömlő — folyó által van áthasitva, tehát két lépcsőzetre különíthető. Az éjszaki alacsonyabb és párkény hegységétől gyorsan ereszkedik a Tajó partjára. A Tajó, melynek eredetét már fönnebb ismertettük kevés éjszaknyugati iránya után, hogy a fensik párkány hegységét áttöri, délnyugatra kanyarodik, útközben felveszi a Jaramo-t, Adoja-t, Tietar-t, Alber- eha-t, Ega-t, és Zézere-t és bár nagy mennyiségű vizet szállít a tengerbe, mégis rohanatai s mély sziklás medrének következtében csak Portugáliában Abrantes nél lesz hajózható, hol utolsó mellék— 12 —