Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1891
Egy kedvező körülmény közbejöttével férjét egyik utazásában szerenesés volt elkísérhetni. II. Ernő coburg góthai herczeg 1862- ben Egyptom beutaznsára társaságot szervezett, melynek feladata lett volna, nem csak Egyptom vidékét szemlélni, az elefánt és oroszlán vadászatokban gyönyörködni, hanem tudományos irányban működni. Azért Brehm előre ment, hogy ember ismerete, nyelvjártassága és tapasztalatai alapján megálló helyeket szemléljen ki, vadászatra alkalmas tereket határozzon meg. 1862 már. 2. érkezett Massauba, egy ott tartózkodó hollandi es egy kath. missionarius lelkész társaságában tartotta meg szemléjét, mely alkalommal az állat és növényvilágban gazdag és eddig nem látott vidéket csodált. A fő hadiszállást a Massau melletti 8000’ magasságban fekvő térségre helyezte, mint az áttekintésre legalkalmasabb helyre. Sajnos, megfigyelésekre csak két heti időt szentelhetett, mert a herczeg márc. 27-én kíséretével megérkezett, magával hozván Ger- stecker regény irót és Kertschmer Róbert állatfestőt. A szállást adó hegy phaunában és flórában nagyon is gazdag volt: a her- czegnő szalmapalotáját környező kunyhókat esténkint vonyitó hiénák kerülgették és Brehm csakhamar kellemes hírrel lephette meg a társasagot — a hegyek között elefánt csordának akadt nyomába ; antilopok, majmok, elefántok és a különféle madarak vadászata eredmény dús volt, a vidék kellemes és növény élete annyira gazdag volt, hogy Brehm Ruppel és Elisenberg természet búvárok felolvasésait terjedelemben felülmúlja, ha gátló körülmények nem lépnek közbe. U. i. a tartózkodási idő nagyon rövid volt, a társaság már ápril hó 9- én fe szedte sátrait és vissza utazott, Brehmet pedig gyötörte a klimatikus láz, ereje hanyatlott és megfigyelő képessége ennél fogva nagyon is alá szállót. Mindazonáltat csodálatos ama szemlelet, melyet ő ezen kedvezőtlen hörülmények daczára is észlelni kepes volt és »Egy utazás élményei II. Ernő ő fensége kíséretében« czimmel az akkori természettudományi folyóiratokban közzétett. Az »Afrikai Sckweitz« növényvilágának méltatásánál keserűen panaszkodik kevés botani kai ismerete felett. Mily szívesen regélnék — írja — még tovább ezen csodás országról, ha tehetségemben állaná. — Milybensőleg sajnálkoztam, hogy ott nem lehettem növény ismerő ; mennyire vágyott az utazó társaság a tíindéri világgal megismerkedni s én kénytelenitettem minden növénynél tehetetlenségemet elárulni, nem ismervén hözülök egyet sem.« Habesi utazásáról könyve két részre oszlik: »Néhány emlős állat leírására« és »Néhány madárfaj tanulmányozására,« mind két rész az abesiniai állatok benső életének és fejlődésének gazdag világa. Brehmben ezen utazások alatt mind inkább felébredt a vágy az eddig elhanyagolt állat életet behatóan tanulmányozni, mert egy részt az uralkodó iránynak megfelelően minden meglőtt álla16