Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1880

16

лак és petéket raknak, kői ül belül 20 petét egyszerre egy rakásra.

Midőn már harmadszor is lerakta petéit a nőstény közönségesen a földben marad és elvész; a hímek szinte rövid idő múlva, a fákon vesznek el. Ila az időjárás szép és kedvező akkor rövid ideig maradnak körülbelül 10 —14 napig, ellenkezőleg hűvös és nedves időben tovább tartózkodnak kint, mert a kellemetlen időjárás alatt a földbe bújnak és megvárják ott a jó időt, vagy a fák levelei alá rejtőznek. Innen van az hogy a cserebogarak olykor egész május hava alatt is hit ha tők. Legszívesebben rakják petéiket könnyű földbe a szabadban, s azért nem oly gyakoriak a cserebogarak azon a vidéken melynek talaja agyagos.

A petékből négy vagy hat hét múlva eljönnek apró kis állatkák melyeket pajoroknak neveznek. Ezeknek aránytalanul vastag fejők van és két harapófogójuk; a test nagyon vastag és 12 gyűrűből áll, az oldalokon kilenc/ gyűrűben nagyon jól kivehető lödörökkel és három pár lábbal. Testük puha, fehér sárgás szinti, hajlott. A fej, a lödörök és a lábak barnák. A szemek még hiányzanak, de helyükön észrevehető két sötétes pont, melyekből később a rovar teljes átalakulása folytán a szemek kifejlődnek. A pondrók nagyon lassúk és szabad lapon alig mozognak. A föld legfelsőbb rétegében tartózkodnak hátukon fekve és vékony gyökerekkel táplálkoznak. Ha nagy mennyiségben léteznek; akkor már az első nyár alatt nagy kárt okoznak. Ősszel, midőn már az idő hidegebbre változott 1 3 méternyi mélységre a földbe alább szállnak és ott téli szállást készítenek magoknak ideje korán. Testük hosszasága már ekkor körülbelül 17 — 20 milliméterim de vékonyabb.

A tavasz beálltával, midőn a földtalaja melegedni kezd és a növények fakadni kezdenek: elhagyják téli szállásukat és újra megkezdik pusztításaikat. Ezen időben leülnek, és a növények minősége szerint melyekből táplálkoznak néha 15 — 16 centiméter mélyen a föld alatt üregeket és csatornákat ásnak és ezek lesznek nyári lakásaik. Ha szárazság van, akkor