Erős Vár, 2012 (82. évfolyam, 1-6. szám)
2012-08-01 / 4. szám
82. évfolyam ERŐS VÁR 5. oldal AZ EVANGÉLIKUS WALLENBERG A második világháború vészkorszakának zsidókat és más üldözötteket mentő hősére, a svéd diplomata budapesti működésére emlékezünk Wallenberg Raoul 100. születésnapja (2012. augusztus 4) alkalmából. Budapesti működéséről kitűnő összefoglalást tett közzé Ember Mária, összegezve több kutatói forrás és az újabb dokumentumok anyagát (Ember Mária: Wallenberg Budapesten. Városháza, 2000). Kevesen ismerik viszont a diplomata svéd evangélikus hátterét és a reformációi biblikus spiritualitásban gyökerező hősies embermentését. A családi háttér igen érdekes, hiszen az igen tehetős svéd család 1912-ben Stockholmban született fiának dédapja, Wallenberg Markus Linköping városa és egyházmegyéje evangélikus püspöke volt. Már 11 éves korában belekerül a nemzetközi életbe, mert Törökországba utazik nagyapjához, Wallenberg Gustav svéd nagykövethez. A család hagyományai és nemzetközi gazdasági kapcsolataik indításával 1931-35 között az amerikai An Arbor Michigan-i egyetemen tanul építészetet. 1936-tól Dél- Afrikában, Palesztinában, Haifában a Holland Bank tisztviselője. 1941-től külkereskedelmi üzletkötő Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, és Németországban, majd 1942- 43-ban Magyarországon tevékenykedik. Valószínűleg ezért nevezte ki őt a svéd kormány 1944. július 9-én hazánkba akkreditált svéd diplomatának. Wallenberg nagyon válságos időben kezdte meg munkáját Budapesten, hiszen 1944. március 19-én a hitleri Németország Horthy kormányzó tiltakozása ellenére hadseregével lerohanta hazánkat és ezzel tetőzött a vészkorszak egyik legszörnyűbb időszaka, a zsidók és a náciellenes politikai erők üldözése; majd a háború egyre közelebb került a fővároshoz, bombázások és a német és a szovjet csapatok harca és pusztításai következtek. Mit tehetett ilyen körülmények között egy svéd diplomata? Embermentő akcióiban nem maradt egyedül! Fölvette a kapcsolatot a náciellenes magyar csoportokkal és az üldözöttekkel, egyéni svéd menleveleket, ún. "Schutz- Pass"-okat adott sokaknak a budapesti svájci konzul, Lutz Carl korábbi gyakorlatát követve. Kezdetben Wallenbergnek csak 1500 ilyen menlevél kiállítására volt engedélye a magyar hatóságoktól, de később sikerült 4500-as kvótát kicsikarnia. Valójában ennek mintegy háromszorosát adta ki. Az egyéni menlevél-akció mellett megkezdődött az ún. Svéd védett Házak" akció, a Nemzetközi Vöröskereszt képviselete, a svájci követség és a magyarországi egyházak támogatásával, amikor sok ezer üldözött számára szerveztek szállást és ellátást budapesti házakban. Dokumentumok igazolják, többek között Wallenberg viszszakerült zsebnoteszából és telefonszám-jegyzékéből, hogy kapcsolatban állt Lutz Carl konzul mellett Born Friedrichchel, a Vöröskereszt képviselőjével, Sztehlo Gábor evangélikus és Éliás József református lelkésszel, valamint Ordass Lajos evangélikus püspökkel, akivel svéd nyelven is beszélhetett. Wallenberget és sofőrjét, Langfelder Vilmos mérnököt 1945. január 16-án vették őrizetbe a szovjet csapatok a Budapest VI. kerület Benczúr u. 16. szám alatti házban, a mai osztrák követség épületében, ami akkor a nemzetközi Vöröskereszthez tartozott és itt reméltek menedéket, mert a svéd diplomata életét a nyilasok és a németek is veszélyeztették. Innen előbb Debrecenbe, majd később Moszkvába hurcolták. Élete börtönben töltött utolsó éveiről keveset tudunk. A hivatalos svéd jegyzékekre és megkeresésekre a szovjet hatóságok kezdetben nem adtak érdemi választ. 1955- ben Adenauer Konrad moszkvai, személyesen Hruscsovnál történt közbenjárására több német magas rangú foglyot hazaengedtek és ezek közül 18 személy tett hitelesített vallomást arról, hogy együtt voltak Wallenberggel a börtönben. 1957. február 7-én Gromikó Andrej külügyminiszter jegyzékben adta Stockholm tudomására, hogy 1947. július 17-én a börtönben, valószínűleg szívrohamban meghalt. 2002. augusztus 4-én Linköpingben svédek és magyarok együtt emlékeztek Wallenbergre 90. születésnapján. A róla elnevezett téren felállított emlékmű leleplezése előtt a püspöki katedrálisban ünnepi Istentiszteleten dr. Lind Martin linköpingi és dr. Harmati Béla budapesti evangélikus püspökök szolgáltak. A szovjet hadsereg által elhurcolt és ismeretlen körülmények között a moszkvai börtönben elhunyt diplomata életét Eriksson Björn tartományi kormányzó és Joelsson Éva polgármester méltatták. A Wallenberg-család nevében Lagergren Nina asszony emlékezett A magyarországi zsidóság képviseletében dr. Schweitzer József főrabbi és dr. Lazarovits Ernő professzor szóltak. Az emlékművön Bottos Gergő Gábor 1989-ben készített budapesti bronz portrédomborműve másolata került elhelyezésre. Az emlékmű leleplezése utáni fogadáson a püspöki székházban a múzeumban őrzött cselló, a dédapa Wallenberg Markus püspök kedvenc hangszere szólalt meg. A Magyar Televízió kiutazó munkatársai rögzítették az eseményeket Nagy László rendezésében. Érdekes arra is emlékezni, hogy Wallenberg magyarországi emlékműveinek is a diplomatához hasonlóan kalandos történetük van, kapcsolódva a változó politikai-társadalmi értékeléshez. Röviddel a világháború után Pátzay Pál művészünk formálta meg 1946 -ban Budapest számára egy sárkánynyal-kígyóval küzdő férfialakban az embermentő életsorsot. Máig sem teljesen világos a történet, miért került ez a méltó alkotás végül a hős neve említése nélkül Debrecenbe egy gyógyszergyár elé. Varga Imre egész alakos szobra végül 1987-ben méltó emléket állított az embermentő diplomatának Budagyöngyénél, a II. kerületben. A Budapest XIII. kerületében található Wallenberg utcában 1989 óta emlékezhetünk fiatal művészünk, aki az események után, 1947-ben született, Bottos Gergő Gábor bronz portrédomborműve mellett. Ennek másolata került svéd kérésre Linköping emlékparkjába. Linköping városa és egyházkerülete és a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerülete között 1997- ben, Lind Martin és Harmati Béla püspökök aláírásával testvéregyházi együttműködési szerződés aláírásá- [<*]
