Erős Vár, 2011 (81. évfolyam, 1-6. szám)
2011-06-01 / 3. szám
Ki viszi el a Fiút? *Istenünk, ha kibocsátód Lelkedet, élet támad, és megújítod a földnek színét.” (Zsoltár 104:30) Vasárnapról vasárnapra hitvallást teszünk a Szentháromság egy igaz Istenről. Valószínű, hogy akkor is, de beszélgetéseinkben mindenképpen elénk kerül, hogy a legkevésbé megfogható számunkra a Szentlélek személye. Az Atyára úgy tekinthetünk, mint Teremtőre és mint saját mennyei Atyánkra. Jézus Krisztusra úgy, mint értünk szenvedőre, Aki megmutatta nekünk az Atyát. Érezzük, hogy a Szentleiket oly nehéz közel hozni. Tudjuk, az első pünkösdkor lángnyelvek formájában kitöltetett a tanítványokra. Visszafelé pörgetve az idő kerekét, tudjuk azt is, hogy Jézus megkeresztelésekor galamb formájában rászállt Jézus vállára. Tudjuk, hogy a teremtéskor ott lebegett Isten Lelke a vizek felett. Tudjuk, de mégis távol marad tőlünk. Miért van ez így? Mert félreértjük azt, amit vallásnak, hitnek nevezünk. Azt gondoljuk, elég, ha tudunk Istenről, Jézusról, Szentiélekről, ha tudjuk, hogy velünk vannak (ami természetesen óriási kincs, ha már ennyit tudunk!), de mint egy ereklyét, otthagyjuk a szent helyen a hétköznapokban. Elég furcsa ez a vallásosság, de mégis sokszor és sokan így élnek. Pünkösd ebből akar kimozdítani, és az Isten "velünklételén" túl az Isten "bennünklételét" hozza. Ezt mondja az ige: "Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai." (Róma 8:14.) Akik engedik, hogy Jézus arca kiábrázolódjék rajtuk, engedik, hogy az ige áthassa őket, és annak fényében akarják életüket élni ünnepnap, de hétköznap is, azokban megvalósul az igazi pünkösd, azokban benne él Szentlelke által az ő Uruk. így támad élet bennük, és így újítja meg Isten a föld színét. Ezáltal megadatik nekünk mindaz, amire szükségünk van, sőt annál sokkal több is, amire gondolni sem mernénk, — ahogyan ebben a történetben is: Egy vagyonos ember és a fia minden különleges művészi alkotást össze akartak gyűjteni. Minden megtalálható volt a gyűjteményükben. Gyakran leültek együtt és csodálták a nagyszerű munkákat. Amikor kitört a vietnami konfliktus, a fiú elment a háborúba. Bátran életét adta, hogy megmentsen egy másik katonát. Amikor az apa megtudta, mélyen gyászolta egyetlen fiát. Hónapokkal ké81. évfolyam________________ sőbb, éppen karácsony előtt kopogtattak az ajtón. Egy fiatalember állt az ajtóban, hatalmas csomaggal a kezében. így szólt: "Uram, ön nem ismer engem. Én vagyok az a katona, aki a fiának köszönheti az életét. Aznap sok embert mentett meg. Éppen engem vitt biztonságba, amikor egy golyó szíven találta, és ő azonnal meghalt. Gyakran beszélt nekem önről és a művészet iránti szeretetéről. Tudom, hogy ez nem nagy valami. Nem vagyok nagy művész, de azt hiszem, a fia szeretné, ha ezt megtartaná." Az apa kinyitotta a csomagot. A fiáról készült portré volt, amit a fiatalember festett. Csodálta, hogy a katona menynyire meg tudta ragadni a fia személyiségét. Az apa szemei megteltek könnyel. Egy jól látható helyre akasztotta a portét, így ha látogatók jöttek, a fiáról készült kép volt az első, amit megmutatott nekik a kollekcióból. Néhány hónappal később az ember meghalt. Sor került a képek elárverezésére. Sok befolyásos ember összegyűlt, és izgatottan várták, hogy megvehessék az értékes képeket a saját gyűjteményükbe. A fiúról készült kép az emelvényen volt. Az árverésvezető kopogtatott a kalapáccsal: "Az árverést ezzel kezdjük. Ki akarja megvenni ezt a képet?" Valaki kiáltott hátulról: "Látni akarjuk a híres képeket. Hagyja ezt!" Az árverésvezető azonban hajthatatlan maradt: "Ki kezdi el az ajánlást? Kinek kell a fiú?" Végül egy ember szólalt meg a terem hátuljából. Ő volt hosszú ideig az embernek és fiának kertésze: "Elviszem 10 dollárért." Szegény ember lévén, az volt minden, amit fel tudott ajánlani. Az árverésvezető lecsapott a kalapáccsal: "Először, másodszor, eladva 10 dollárért." Egy ember a második sorból közbekiáltott: "Gyerünk már a többi képpel!" Az árverésvezető letette a kalapácsot: "Az aukciónak vége. Amikor felhívtak, hogy levezessem ezt az aukciót, elárultak nekem egy titkot, mely a végakaratban feltétel volt. Egészen eddig nem mondhattam el. Csak a fiú portréja volt eladó. Aki azt megveszi, az örökölheti az egész vagyont, beleértve a festményeket is. Az, aki elviszi a fiút, megkap mindent." Isten nekünk adta az Ő Fiát, hogy meghaljon a kereszten. Hasonlóan az árveréshez, az üzenet ma is ugyanaz: "A Fiú, a Fiú! Ki viszi el a Fiút?" Hiszen akié a Fiú, az megkap mindent vele együtt. Tamásy Erzsébet ev. lelkész (Bp.-Zugló) ________ERŐS VÁR________ 5. oldal EMLÉKEZZÜNK TRIANONRA! 1920. .JÚNIUS 4. NEM .. FELEJTHETÜNK! 1611-2011 Kiállításokkal, előadásokkal emlékeznek meg az angolszász világban a Biblia máig legnépszerűbb fordításásának 400. évforfulójáról. (Arról már kevesebb szó esik, hogy egyik fordítóját, Tyndale William-ot annak idején egyházi parancsra kivégezték.) Az ünnepelt fordítás az Egyesült Államokban "Authorized Version", az Egyesült Királyságban "King James Version" néven ismeretes. II. Erzsébet királynő az ünnepet méltatva arra mutatott rá, hogy ez a fordítás óriási hatással volt az egyház és a nemzet életére. Tény, hogy ez fordítás minden idők legnagyobb példányszámban kinyomtatott, legkelendőbb, és legolvasottabb könyve. Különböző becslések szerint eddig 2.5-6 milliárd Bibliát adtak el a világban s ebből egymilliárd lehetett a "King James" Biblia. Shakespeare 31 ezer szót használt, a "King James" Biblia beérte 12 ezerrel, ám meghonosított sok száz idiómát, amit a mai napig használnak a köznyelvben. A fordításon félszáz, egytől egyig anglikán tudós hat bizottságban dolgozott. A cél szerény volt: "Nem kívánunk új fordítást készíteni, sem egy rosszabb helyébe jót ültetni, hanem sok jó fordításból egy leginkább jót." Nem mindenki volt elégedett az új verzióval. A kor legelismertebb hebraistája, Broughton Hugh, akit heves vérmérséklete miatt kihagytak a bizottságból, 1611-ben emígy búcsúztatta el az új bibliafordítást: "Inkább tépessenek szét vad lovakkal, semhogy e káromlásra méltó új fordítást valaha is ráerőltessék az angol népre." « Az Evangélikus Világszövetség TAGLÉTSZÁMA MEGHALADJA A 70 MILLIÓT