Erős Vár, 2011 (81. évfolyam, 1-6. szám)

2011-06-01 / 3. szám

Ki viszi el a Fiút? *Istenünk, ha kibocsátód Lelkedet, élet támad, és megújítod a földnek színét.” (Zsoltár 104:30) Vasárnapról vasárnapra hitvallást te­szünk a Szentháromság egy igaz Isten­ről. Valószínű, hogy akkor is, de be­szélgetéseinkben mindenképpen elénk kerül, hogy a legkevésbé megfogható számunkra a Szentlélek személye. Az Atyára úgy tekinthetünk, mint Terem­tőre és mint saját mennyei Atyánkra. Jézus Krisztusra úgy, mint értünk szen­vedőre, Aki megmutatta nekünk az Atyát. Érezzük, hogy a Szentleiket oly nehéz közel hozni. Tudjuk, az első pünkösdkor láng­nyelvek formájában kitöltetett a tanít­ványokra. Visszafelé pörgetve az idő kerekét, tudjuk azt is, hogy Jézus meg­­keresztelésekor galamb formájában rá­szállt Jézus vállára. Tudjuk, hogy a te­remtéskor ott lebegett Isten Lelke a vizek felett. Tudjuk, de mégis távol marad tőlünk. Miért van ez így? Mert félreértjük azt, amit vallásnak, hitnek nevezünk. Azt gondoljuk, elég, ha tudunk Istenről, Jézusról, Szentiélekről, ha tudjuk, hogy velünk vannak (ami természetesen óriási kincs, ha már ennyit tudunk!), de mint egy ereklyét, otthagy­juk a szent helyen a hétköznapokban. Elég furcsa ez a vallásosság, de mégis sokszor és sokan így élnek. Pünkösd ebből akar kimozdítani, és az Isten "velünklételén" túl az Isten "ben­­nünklételét" hozza. Ezt mondja az ige: "Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai." (Róma 8:14.) Akik engedik, hogy Jézus arca kiábrázolódjék rajtuk, enge­dik, hogy az ige áthassa őket, és annak fényében akarják életüket élni ünnep­nap, de hétköznap is, azokban megvaló­sul az igazi pünkösd, azokban benne él Szentlelke által az ő Uruk. így támad élet bennük, és így újítja meg Isten a föld színét. Ezáltal megadatik nekünk mindaz, amire szükségünk van, sőt annál sokkal több is, amire gondolni sem mernénk, — ahogyan ebben a történetben is: Egy vagyonos ember és a fia minden különleges művészi alkotást össze akar­tak gyűjteni. Minden megtalálható volt a gyűjteményükben. Gyakran leültek e­­gyütt és csodálták a nagyszerű munká­kat. Amikor kitört a vietnami konfliktus, a fiú elment a háborúba. Bátran életét adta, hogy megmentsen egy másik ka­tonát. Amikor az apa megtudta, mélyen gyászolta egyetlen fiát. Hónapokkal ké­81. évfolyam________________ sőbb, éppen karácsony előtt kopogtattak az ajtón. Egy fiatalember állt az ajtóban, hatalmas csomaggal a kezében. így szólt: "Uram, ön nem ismer engem. Én vagyok az a katona, aki a fiának köszönheti az életét. Aznap sok embert mentett meg. Éppen engem vitt bizton­ságba, amikor egy golyó szíven találta, és ő azonnal meghalt. Gyakran beszélt nekem önről és a művészet iránti szere­­tetéről. Tudom, hogy ez nem nagy valami. Nem vagyok nagy művész, de azt hiszem, a fia szeretné, ha ezt megtar­taná." Az apa kinyitotta a csomagot. A fiáról készült portré volt, amit a fiatalember festett. Csodálta, hogy a katona meny­nyire meg tudta ragadni a fia sze­mélyiségét. Az apa szemei megteltek könnyel. Egy jól látható helyre akasz­totta a portét, így ha látogatók jöttek, a fiáról készült kép volt az első, amit meg­mutatott nekik a kollekcióból. Néhány hónappal később az ember meghalt. Sor került a képek elárvere­zésére. Sok befolyásos ember összegyűlt, és izgatottan várták, hogy megvehessék az értékes képeket a saját gyűjtemé­nyükbe. A fiúról készült kép az emelvé­nyen volt. Az árverésvezető kopogtatott a kalapáccsal: "Az árverést ezzel kezd­jük. Ki akarja megvenni ezt a képet?" Valaki kiáltott hátulról: "Látni akarjuk a híres képeket. Hagyja ezt!" Az árverésvezető azonban hajthatatlan maradt: "Ki kezdi el az ajánlást? Kinek kell a fiú?" Végül egy ember szólalt meg a terem hátuljából. Ő volt hosszú ideig az em­bernek és fiának kertésze: "Elviszem 10 dollárért." Szegény ember lévén, az volt minden, amit fel tudott ajánlani. Az ár­verésvezető lecsapott a kalapáccsal: "Elő­ször, másodszor, eladva 10 dollárért." Egy ember a második sorból közbe­kiáltott: "Gyerünk már a többi képpel!" Az árverésvezető letette a kalapácsot: "Az aukciónak vége. Amikor felhívtak, hogy levezessem ezt az aukciót, elárul­tak nekem egy titkot, mely a végaka­ratban feltétel volt. Egészen eddig nem mondhattam el. Csak a fiú portréja volt eladó. Aki azt megveszi, az örökölheti az egész vagyont, beleértve a festményeket is. Az, aki elviszi a fiút, megkap min­dent." Isten nekünk adta az Ő Fiát, hogy meghaljon a kereszten. Hasonlóan az árveréshez, az üzenet ma is ugyanaz: "A Fiú, a Fiú! Ki viszi el a Fiút?" Hiszen akié a Fiú, az megkap mindent vele együtt. Tamásy Erzsébet ev. lelkész (Bp.-Zugló) ________ERŐS VÁR________ 5. oldal EMLÉKEZZÜNK TRIANONRA! 1920. .JÚNIUS 4. NEM .. FELEJTHETÜNK! 1611-2011 Kiállításokkal, előadásokkal emlé­keznek meg az angolszász világban a Biblia máig legnépszerűbb fordításá­­sának 400. évforfulójáról. (Arról már kevesebb szó esik, hogy egyik fordí­tóját, Tyndale William-ot annak idején egyházi parancsra kivégezték.) Az ün­nepelt fordítás az Egyesült Államok­ban "Authorized Version", az Egyesült Királyságban "King James Version" néven ismeretes. II. Erzsébet királynő az ünnepet méltatva arra mutatott rá, hogy ez a fordítás óriási hatással volt az egyház és a nemzet életére. Tény, hogy ez fordítás minden idők legnagyobb példányszámban kinyom­tatott, legkelendőbb, és legolvasottabb könyve. Különböző becslések szerint eddig 2.5-6 milliárd Bibliát adtak el a világban s ebből egymilliárd lehetett a "King James" Biblia. Shakespeare 31 ezer szót használt, a "King James" Biblia beérte 12 ezerrel, ám meghonosított sok száz idiómát, a­­mit a mai napig használnak a köz­­nyelvben. A fordításon félszáz, egytől egyig anglikán tudós hat bizottságban dolgozott. A cél szerény volt: "Nem kí­vánunk új fordítást készíteni, sem egy rosszabb helyébe jót ültetni, hanem sok jó fordításból egy leginkább jót." Nem mindenki volt elégedett az új verzióval. A kor legelismertebb hebra­­istája, Broughton Hugh, akit heves vér­­mérséklete miatt kihagytak a bizott­ságból, 1611-ben emígy búcsúztatta el az új bibliafordítást: "Inkább tépesse­­nek szét vad lovakkal, semhogy e ká­romlásra méltó új fordítást valaha is ráerőltessék az angol népre." « Az Evangélikus Világszövetség TAGLÉTSZÁMA MEGHALADJA A 70 MILLIÓT

Next

/
Oldalképek
Tartalom