Erős Vár, 2010 (80. évfolyam, 1-6. szám)

2010-08-01 / 4. szám

6. oldal ERŐS VÁR BEMUTATKOZNAK A 2010/2011-ES TANÉV ÖSZTÖNDÍJASAI Csikágóban a "Lutheran School of Theology" intézetben tanul, vonFuchs ösztöndíjjal: Gáncs Tamás ev. lelkész. Ezt írja ma­gáról: 1979-ben születtem Budapesten. Gyer­mekéveimet egy háromgyerekes lelkész­család tagjaként töltöttem Nagytarcsán. Miután leérettségiztem, Budapestre köl­töztünk, ahol idegenforgalommal, nyel­vekkel, és zenével foglalkoztam, vala­mint belekóstoltam az üzleti szféra vi­lágába egy CD-bolt alkalmazottjaként . Az Evangélikus Hittudományi Egye­temen 2006-ban kaptam teológus-lelkész diplomát. A kecskemé­ti gyülekezetben töltött évem után, 2006 júniu­sában volt az ordináci­­óm dr. Fabiny Tamás, Gáncs Péter püspökök, és Smidéliusz Gábor lelkész szolgálatával a Deák téri evangélikus templomban. Első szol­gálati helyem Debrecen városa volt, ahol az egyetemi lelkészi szolgálatok ellátása mellett a városi evangélikus gyülekezet beosztott lelkészeként is dolgoztam két éven keresztül Réz-Nagy Zoltán lelkész mellett. Feleségemmel, dr. Bacsa Andr­eával 2008 -ban kötöttünk házasságot. 2008 szeptemberétől Dunaharasztira he­lyezett dr. Fabiny Tamás püspök, ahol két éven át voltam beosztott lelkész. 2009 nyara óta az Evangélikus Hittudo­mányi Egyetem Doktori Iskolájának Phd öszöndíjasa vagyok. 2010. július 1-én érkeztem feleségemmel Csikágóba, ahol az ev. teol. intézet hallgatója leszek a 2010/2011-es tanévben. Feleségemmel együtt mindketten nagy várakozással nézünk a hamarosan kezdődő tanév elé, és hálásan köszönjük ezúton is a lehe­tőséget a vonFuchs Alapítványnak és az Amerikai Magyar Evangélikus Kon­ferenciának! Az ohioi Kolumbuszban lévő "Trinity Lutheran Seminary" intézetben tanul, Blaho-Miller ösztöndíjjal: Molnár Lilla ötödéves ev. teol. hallga­tó. Ezt írja: Béren, egy nógrádmegyei kis faluban élek családommal, hajósként dolgozó é­­desapámmal, tanárnő édesanyámmal, és repülőgépszerelő öcsémmel együtt. A Béri Evangélikus Gyülekezet tagja va­gyok, presbitere, és kántora is egyben. A Budapesthez közeli Aszódon érettsé­giztem az Evangélikus Gimnáziumban, jelenleg pedig az Evan­#gélikus Hittudományi Egyetem V. éves hitta­nár és lelkész szakos hallgatója vagyok, va­lamint a Károli Gáspár Református Egyetem magyar szakos, végzős haliga tója.Teológiai ta- i nulmányaim keretein belül ez év januárjától áprilisig Anglia Mirfield nevű városában, egy anglikán teológián tanultam, szintén ösztöndíjas diákként. Főként ószövetségi, egyháztörténeti, és rendszeres teológiai tárgyakat hallgat­tam. Az Egyesült Államokban pedig az egyházzenei szakon főként orgonáim, te­ológiai vonalon pedig szintén ószövet­­tségi tárgyakat és héber kurzusokat sze­retnék választani, segítendő mindez a készülő diplomamunkáim anyaggyűj­tését. Zenével már gyermekkoromtól kezdve foglalkozom, a Budapest melletti, fóti Evangélikus Kántorképző Intézetben ta­nultam és végeztem. Ot éve tanítok itt minden nyáron a három kurzus egyikén, harmóniumot és szolfézist. Itt kaptam a zene szeretetét és tanultam meg fontos­ságát, de a Kántorképző nyári tanfolya­mainak nagy szerepe volt a lelkészi/ ta­nári pálya mellett való döntésben is! Ze­nei tanulmányaimat emellett zeneisko­lában és a teológiai évek alatt az egyete­men is folytattam. Kántori szolgálatot az egyetemen és a gyülekezetemben is fo­lyamatosan végeztem/végzek. A Kolumbuszba szóló ösztöndíj na­gyon ígéretes számomra, mert különbö­ző kisebb céljaimra mind lehetőséget kínál egyszerre. Szeretnék előrehaladni egyházzenei tanulmányaimban (orgona, ének, karvezetés, elmélet), hogy tovább­ra is folytathassam kántori és tanítói munkámat, szeretném teológiai ismere­teimet továbbra is külföldi tapasztala­tokkal bővíteni, mind elméleti, mind gyakorlati téren és nagyon fontosnak tartom a külföldi keresztény egyházak és gyülekezetek megismerését, valamint az angol nyelv gyakorlását. Úgy érzem ezek mind hozzájárulnak majd későbbi szolgálatomhoz, melyet még nem tudom, hogy tanárként, lel­készként vagy egyéb területre elhívást kapva végzek majd Magyarországon, az Evangélikus Egyházban, vagy bárhol máshol, ahol szükség van rám. Ä segítsé­get és a támogatást előre is hálásan kö­szönöm, emellett nagy várakozással te­kintek az utazás elé! Dobó Dániel negyedéves ev. teol. hall­gató. így ír maeáról: A neg) edik évemet végeztem el a teo­lógián. A tervek szerint kilenc hónapot fogok Amerikában tölteni a kolumbuszi ev. teol. intézetben. Az ösztöndíjra je­lentkezésben a tanulás mellett a tapasz­talatszerzés motivált leginkább. Még so­hasem voltam Amerikában, külföldön is alig. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen az ottani élet, és hogy hogyan élik ott meg a keresztyénségüket az em­berek. Szeretnék minél több gyüleke­zetbe ellátogatni, amennyire majd a szabadidőm és a lehetőségeim engedik. Evangélikus családban nevelkedtem középső gyermekként. Nővérem, Or­solya most már óvónőként dolgozik egy családi napköziben, ö­­csém, Levente pedig e­­gyetemista, angol sza­kon tanul. Édesapám, György, gépészmérnök, édesanyám, Ildikó, pe­dig matematika-fizika szakos tanár. Sokáig én | is a reál tárgyakhoz von zódtam inkább, később azonban megszerettem az irodalmat, érettségi után pedig pszichológia szakra jelentkeztem, ahová nem vettek fel. A következő évben már csak a teológiára adtam be a jelentkezésemet; addigra úgy éreztem, hogy valójában már hosszú ideje oda szeretnék menni. Oda fel is vettek. Ez egyre inkább életem egy meg­határozó pontjának bizonyul. Isten az elmúlt négy évben, mióta a teológiára járok, sokkal intenzívebben formált, mint ahogyan én azt képzeltem volna. Kevésbé a tanuláson, sokkal inkább az emberi .apcsolataimon és a teológián kötött barátságaimon, a közös élmé­nyeken keresztül. Úgy érzem, keresz­tyénként, és teológusként még inkább, élesebben kell szembenéznem az emberi küzdelmekkel, nehéz sorsokkal, olykor egészen kétségbeejtő kérdésekkel. De az ezekkel való küzdelmeken keresztül mé­lyebben megérthetem és átélhetem Isten szeretetét is, Aki mindig ott van velem és arra tanít, hogy egyre inkább képes legyek megérteni a másik embert, prob­lémáival és örömeivel együtt. Kilenc hó­nap Amerikában biztosan tartogat majd számomra rengeteg meglepetést, remé­lem sok örömöt és leküzdhető problé­mákat is. Remélem, mindezeken Isten áldása kísér majd végig. Testvéri üdvözlettel kívánom Isten ál­dását M’ adnyájukra!:-V' -S' -V' * -V' -V' * -■/' -■/'-----------Utószó a 7. oldalon-----------­_________________80. évfolyam

Next

/
Oldalképek
Tartalom