Erős Vár, 2008 (78. évfolyam, 1-5. szám)
2008-10-01 / 5. szám
78. évfolyam EROS VAR 5. oldal PROLONGÁLT KEGYELMI IDŐSZAK A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE 1 956. NOVEMBER 1 -E ÉS 1 958. JÚNIUS 1 7-E KÖZÖTT XV. RÉSZ: EGYHÁZKORMÁNYZÁS TÚRÓCZY ZOLTÁN EGYHÁZKERÜLETÉBEN - EGYHÁZMEGYEI VÁLTOZÁSOK Az 1956-os szabadságharc ötvenedik évfordulója alkalmából cikksorozatban emlékezünk meg azokról az eseményekre, melyek a Magyarországi Evangélikus Egyházat érintették azokban az időkben. Hálás köszönetét mondunk a cikksorozat szerzőjének, Nt. dr. Böröcz Enikő ev. lelkésznek, a hazai Evangélikus Országos Levéltár tudományos munkatársának. Sz. * Püspöki szolgálatának elkezdését követően Túróczy Zoltán azonnal elindult, hogy felvegye a kapcsolatokat a hozzá tartozó nyolc egyházmegye akkori vezetőivel és lelkészeivel. Változatlanul Győrben lakott, ezért itt közvetlen, szinte napi kapcsolatban volt a Győr-Soproni Egyházmegyével. A Nógrádi Egyházmegyét többször is meglátogatta. A többi hat egyházmegyében — Hajdú-Szabolcs, Borsod-Heves, Fejér-Komárom, Vas, Veszprém, Buda — viszont a találkozás egy speciális formáját gyakorolta. Ennek lényege az volt, hogy a sorra kerülő Lelkészi Munkaközösségi (LMK) értekezletek alkalmából ún. interpdlációs napokat tartott. Ezeken a lelkészek kérdeztek, a püspök válaszolt. Az egyházmegyékben bekövetkező tisztújítások kérdése is felvetődött ezeken az alkalmakon. Túróczy demokratikus választásokban gondolkodott. Nem rajta múlott, hogy ez nem úgy sikerült, ahogyan gondolta. A lezajlott egyházmegyei választásokról általánosságban az mondható el, hogy az Északi Evangélikus Egyházkerület egyházmegyéiben gyorsabban zajlottak le a választások és beiktatások, mint a Déli Evangélikus Egyházkerületbent. 1957 februárja* és 1957 júniusa között minden választás megtörtént. Az összeredmény is több radikalitást mutatott, mint a másik egyházkerületben. A következők történtek. Egy személyt még Túróczy megválasztása előtt megválasztottak, egyet pedig közvetlenül utána. Három egyházmegyében — Győr-Sopron, Veszprém, és Fejér-Komárom — újraválasztások történtek. Weltlér Rezső, Halász Béla, és Görög Tibor maradtak a helyükön. Három helyen azonban az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) számára rendkívül fájdalmas veszteséggel jártak a választások. A Budai, a Vasi, és a Borsod-Hevesi egyházmegyében következtek be ezek. Szavazategyenlőséget követő pótszavazáson Danhauser László lett a Budai egyházmegye új esperese. Ő az ébredési vonal embere volt. Már a Vető-Dezséry korszakban adódtak problémái az akkori egyházvezetéssel. Danhauser korábban azon is munkálkodott, hogy Ordass Lajost és Túróczy Zoltánt, és a hozzájuk kötődő személyeket közelebb hozza egymáshoz. A leváltott esperes, Várady Lajos 1947- ben még az ellenállást választó lelkészek közé tartozott. Azonban kellő “megdolgozás” után, a magát “haladónak” kikiáltó egyházvezetés, és az őket kívülről irányító és támogató államiegyházpolitikai körök szolgálatába szegődött. Ezzel párhuzamosan, Ottlyk Ernő mellett a legjelentősebb ún. informáló tevékenységet folytató személy lett. A Vasi Egyházmegyében — szintén pótszavazás eredményeként — Tekus Ottó került az esperesi székbe. Ő Fülöp Dezső büki lelkész-esperest váltotta. Fülöp az államhatalom megbízható emberének számított. Az ÁEH utólag úgy látta a kérdést, hogy ők maguk is, illetve Fülöp is teljesen nyugodtak voltak a választás eredményét illetően, így azután nem is folytattak propagandát. Sőt az ÁEH elnök azért is nyugodt volt, mert, mint mondta, szólt Túróczy püspöknek, hogy levélben kérje a gyülekezeteket Fülöp újraválasztására. Túróczy később úgy nyilatkozott, hogy levelet ugyan nem írt, de néhány embernek szólt Fülöp érdekében. A Vasi Egyházmegyében bekövetkezett változás azért is nagyon idegesítette az ÁEH-t, mivel Tekus Ottó elérkezettnek látta az időt a Vasi Misszió újraindítására, és ezzel párhuzamosan a lelki élet megújítására. A harmadik egyházmegyében Borsod-Heves-ben rendkívüli botrányok közepette ment végbe az esperesválasztás. Itt az Ozdon tevékenykedő Virágh Gyula helyett Balikó Zoltánt választották meg a gyülekezetek. A régi esperes — Vető Lajos állandó buzdítására — az első pillanattól kezdve gátolta a szabad választást. Szintén Vető ösztönzésére, azt állította, hogy Túróczy Zoltán nem legitim püspök, ezért nincs joga semmiféle választást elrendelni. Balikó megválasztását azért is botrányosnak találták, mert Balikót — alig egy évvel korábban — éppen a Vető-Dezséry páros függesztette fel Diósgyőr-Vasgyári lelkészségéből. Egy ideig fizikai munkásként kellett dolgoznia. Az öt gyermeket nevelő Balikót ekkor szerették meg a kétkezi munkások. Az egyházi szolgálatba történő visszatérése után pár hónappal választották esperessé. Virágh Gyula az utolsó pillanatig kitartott ellenzéki szerepkörében. Túróczy Zoltán ekkor közölte vele, hogy annak ellenére, hogy nem hajlandó hivatalát átadni, a választást tudomásul venni, ő a maga részéről 1957. június 4-re kitűzte a megválasztott esperes beiktatását. A beiktatás azután rendben megtörtént. Az 1957-es novemberi tárgyalásokat megelőzően az ÁEH még azzal fenyegetőzött, hogy ebben a három egyházmegyében megsemmisítik a változásokat és visszahelyezik a saját embereiket. A tárgyalások alatt azonban már úgy fogalmaztak, hogy kivárják a ciklus végét, és a jövőben jobban odafigyelnek az egyházmegyékben történő eseményekre. Végül a következőket tették. Az Ordass-Túróczy korszak végét követően Danhauser Lászlót— 1958-ban — lemondatták esperesi tisztségéről, és elhelyezték szeretett budahegyvidéki gyülekezetéből. Bakonycsernyére száműzték. A gyülekezet “bukott lelkészként” fogadta, később megszerették. Várady Lajos visszakerült esperesi hivatalába. A Vasi Egyházmegyében Tekus Ottó kitölthette ugyan esperesi ciklusát, azonban nem választották újra. Fülöp Dezsőt viszont lelkészcsere révén Óbudára helyezték. A helyére a Budapestről száműzött Komjáthy Jenő került. A legérdekesebben Balikó Zoltán sorsa alakult. Őt — Danhauser Lászlóhoz hasonlóan — egy ideig hagyták kormányozni, majd Káldy Zoltán püspökké választását követően Pécsre helyezték. Virágh Gyula visszakapta esperesi helyét, később Pesterzsébetre került. [Folytatása következik.] Dr. Böröcz Enikő ev. lelkész, egyháztörténész IMÁDKOZZUNK! Urunk, Istenünk! Te úgy szeretted a világot, hogy nemcsak odaadtad értünk egyszülött Fiadat, hanem meg is újítod a világot Általa. Kérünk, újíts meg minket is a Te Szentlelkeddel, hogy győzelmesen harcoljuk a hit harcát és eíérjük hitünk célját, az örök üdvösséget. Ámen.
