Erős Vár, 2008 (78. évfolyam, 1-5. szám)

2008-04-01 / 2. szám

6. oldal ERŐS VÁR 78. évfolyam AZ AMEK KÚLKAPCSOLATAI .RÉSZLET A 2007 NOVEMBERI KÖZGYŰLÉSEN ELHANGZOTT FŐESPERESI JELENTÉSBŐL [...] Külkapcsolataink vonatkozásá­ban feltétlenül nagy jelentőségű, hogy a 2001-ben alakult Magyar Evangéli­kusok Tanácskozó Testületé, melynek az Amerikai Magyar Evangélikus Kon­ferencia (AMEK) is alapítója volt, a vi­lágon szétszórt magyar evangélikusság hathatósabb összefogásának az érdeké­ben magát 2005-ben hozott, 2006-ra hatályos határozattal feloszlatta és lét­rehívta a Magyar Evangélikus Konfe­renciát (MAEK), mely 2006. október 13/14-én alakult meg, Orosházán tar­tott ünnepi ülésen. Ezen az ülésen az AMEK nevében Rácz Zsuzsanna és dr. Tomaschek László — az október 23-i brutális rendőroham elől neki is mene­külnie kellett — mondott köszöntőt és látott el képviseletet küldöttünként. Az Evangélikus Élet-ben megjelent beszá­molóban őket is meginterjúvolták, sőt fényképüket is közölték. Az orosházi ünnepségről részletes ismertetés jelent meg az Erős Vár-ban Rácz Zsuzsa tol­lából. A MAEK-nek Prőhle Gergely, a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház orszá­gos felügyelője az elnöke, Gáncs Péter püspök és Benczúr László egyházkerü­leti felügyelő az alelnökei, és Zászka­­liczky Pál ny. ev. lelkész a főtitkára és irodavezetője. Vele élénk E-levelezés­­ben állunk. Az elnökséget még ma­gyarországi, erdélyi, felvidéki, őrségi, és nyugateurópai tagok teszik teljessé. Az AMEK részéről örömmel üdvözöl­tük a MAEK létrejöttét, ugyan némi fenntartással. Ismerve a helyzetet a Kárpátmedencében, szerény nézetünk az, hogy a MAEK létezését az igazolja és szembesíti kihívással, hiszen éppen az elszakított területek magyar evangé­­likussága kíván meg minden lehető tá­mogatást. A történelem alakulása folytán a nyu­gati külfödre került magyar evangéli­kusok helyzete ettől különbözik. Első­sorban azért, mivel hazai ajánlásra, már a 20. század elején is, nem alkot­tak önálló egyháztesteket a felvevő or­szágokban, hanem gyülekezeteikkel, a­­hol ilyenek létrejöttek ha volt lelkész is, beilleszkedtek a helyi egyházakba. Az északamerikai kontinensre nézve kötöttek is valamiféle megállapodást a hazai és az itteni ev. egyházak, de azt Trianon és egyéb történelmi meg más tényezők is elsodorták. Ami itt megma­radt, az az AMEK, melynek létjogosult­ságát, együtt a másik három anyanyel­vi konferenciával, erősen kétségbevon­ták 1986 táján, amikor az ELCA egyház létrejött. A mi problémánk nagyságá­hoz járul hozzá a lemorzsolódás külön­féle okokból, melyek egyike, hogy a történelmi nehéz időkben, ellentétben a dán, német, és finn anyaegyházak­kal, melyek az itteni konferenciáikat szépen támogatták, az AMEK elárvulni kényszerült. Röviden tehát, kérdéses, hogy a MAEK a tengerentúli szórvány­nyal kezdhet-e valamit is. A nyugateurópai szórvány jellege e­­gészen más, s hogy aktívabb kapcso­latban állhat a MAEK közösségével, annak az is a jele, hogy 2008-cal az Útitárs c. nyugateurópai lap beolvad az Evangélikus Élet-be, s majd hatszor egy évben annak mellékleteként és 3000 példányos különlenyomatban folytathatja szolgálatát, mindezt a MAEK égisze alatt. Azt reméljük, és kértük is, hogy megkaphassuk az Úti­­társ északamerikai olvasóinak a címét, hogy az Erős Vár-on keresztül bevon­hassuk őket, ha még nincsenek benne, az AMEK közösségébe. [A kért címeket köszönettel meg is kaptuk. Sz.] Hozzá kell tenni, hogy a MAEK kom­ponensei egyik-másikával nagyon ne­héz kétoldali összeköttetést teremteni és fenntartani. Ezzel szemben jó ösz­­szeköttetésben állunk az ausztráliai szórvánnyal, főleg Dabasy János ev. lelkésszel, aki a melbourn(e)i és az adelaid(e)i magyar ev. gyülekezet lel­késze. Rajta kívül Breglec Árpád a syd­neyi magyar gyülekezetben, Szabó Gá­bor, Kiss Ernő, és az ausztráliai szüle­tésű Szabó Ede ausztrál gyülekezetben Végez SZOlgálatOt. [...] [Szerkesztett szöveg.) íf A Külföldi Magyar Cserkészszövetség idén is megrendezi hagyományos nyári is­kolatáborát a fíllmor(e)i regényes Sík Sán­dor Cserkészparkban. Az iskolatábor ideje július 5-20. Ä délelőtti iskolaórákat délu­tánra szakköri foglalkozások, kirándulá­sok, fürdések, s egyéb vidámságok váltják fel. Érdeklődőknek szívesen nyújtanak fel­világosítást a 973-208-0450 telefonszá­mon, vagy levélben Külföldi Magyar Cser­készszövetség, 2850 State Route 23, New­foundland, NJ 07435-1443 címen. X MEG NEM ERŐSÍTETT HÍR Rehabilitálná a katolikus egyházfő a reformációt elindító Luther Mártont — jelentette be vatikáni forrásokra hivat­kozva a Daily Mail című brit napilap. A tudósítás szerint XVI. Benedek azzal érvel Luther visszafogadása mellett, hogy ő nem kettészakítani akarta az egyházat, hanem csak megtisztítani azt a korrupciótól. XVI. Benedek a 16. századi teológus­ról vallott elméletét azután hozza majd nyilvánosságra, hogy azt nyáron a cas­­telgondolfói pápai rezidencián a “Rat­­zinger Schülerkreis” idei szeminári­umán 40 másik teológussal is megvi­tatta. A 80 éves egyházfő azzal érvel majd, hogy honfitársa valójában nem is volt eretnek. A jövőre várható bejelentéssel a pápa minden bizonnyal azt a feszültséget szeretné enyhíteni, amely egy korábbi nyilatkozata után bontakozott ki. Ak­kor ugyanis arról beszélt, hogy a pro­testánsok és ortodoxok "nem igaz egy­házak" tagjai. Kasper Walter bíboros, a keresztény egységet szorgalmazó tanács vezetője szerint a mai napig igen sokat tanul­hatunk Luthertől, és eljött az ideje, hogy felülvizsgálják az ő megítélését, hiszen az általa szorgalmazott refor­mot és öntisztulást az egyház egy idő után ténylegesen bevezette. Luthert 1521-ben X. Leó pápa eret­nekségért közösítette ki az egyházból, és az ítélet a "részeges németet" azért is kárhozatta, hogy ha józan lenne, biztos meggondolná magát. A jelenlegi pápa ezzel szemben most azt állítja majd, hogy Luther csak az egyházat szerette volna megreformálni, és a szakadás csak radikális követői miatt [?! - Sz.] következett be. Ezzel párhuzamosan folyik annak a nyári találkozónak az előkészítése is, amelynek során XVI. Benedek az isz­lám világ vallási vezetőivel tanácskozik majd a kölcsönös párbeszéd és megbé­kélés lehetséges folytatásáról. www. múlt-kor. hu t Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség idén ünnepli fennállása 100. évfordulóját. | Az “Evangelical Lutheran Church in A- merica” egyház tannyilatkozattervet bocsá­tott ki “Human Sexuality” címmel. Másfél év múlva a 2009. évi országos közgyűlés hoz majd határozatot, addig a tervszöveg országos vita tárgyát képezi. A hozzászó­lások beküldési határideje november 1. X

Next

/
Oldalképek
Tartalom