Erős Vár, 2004 (74. évfolyam, 1-6. szám)

2004-02-01 / 1. szám

ERŐS VÁR 7. oldal Az egyház hírei otthonról 74. évfolyam • Az idei ökumenikus imahét (január 18- 25) nyitó Istentiszteletét Magyarországon a bp.-deáktéri ev. templomban tartották, mely alkalommal igehirdetéssel szolgált dr. Erdős Péter r.k. bíboros-érsekprimás és dr. Szabó István dunamelléki ref. püspök. • Meghalt Simonfay Ferenc ny. ev. lelkész, és dr. Muncz Frigyes ny. ev. lelkész, a Budai Ev. Szeretetotthonok volt központi igazgatója. • Jóllehet tornyát tavaly felújították, az óz­di ev. templom falai életveszélyesen meg­rongálódtak. A templomot újjá kellene épí­teni, de ehhez becslés szerint szerint 90 millió forintra (közel félmillió dollárra) lenne szükség. • Gyenesdiáson a Kapemaum Ev. Szeretet­otthon új épületszámyát vették ünnepélye­sen használatba. • Sopronban Hegedűs Attila, Uraiújfalu­­ban Kerekes Csaba az ev. gyülekezet új lelkésze. • A budai ev. egyházmegye új esperese Bence Imre budavári lelkész. • A november végén Budapesten az Or­szágházban tartott konferencián “Magyar­ságtudat és egyház” címen a határontúli magyar egyházak helyzetéről és szerepéről tanácskoztak Az előadók között volt D. Mózes Árpád erdélyi ev. püspök és Do­­linszky Árpád délvidéki ev. szuperinten­dens is. [Előadásukat kértük közlésre, saj­nos eredménytelenül. - Sz.] • Szekszárdon a templomszentelés 75., Nyíregyházán a kistemplom építésének, Zuglón önállósulásának 50. évfordulóját ünnepelte, Rákoscsabán felújított templo­mát vette ünnepélyesen használatba az ev. gyülekezet. • Az Északi Ev. Egyházkerületben D. Sze­­bik Imre püspök Bartos Zoltánt szentelte lelkésszé. • Templomszentelés Budaörsön. A kicsiny, szórványhelyzetben lévő, éledező gyüleke­zetek számára példát mutathat a budaörsi gyülekezet “élettörténete”. Sokak évtize­deken át tartó, lankadatlan, hitből fakadó csendes imádsága talált meghallgatásra ugyanis akkor, amikor a hívek 2003. de­cember 21 -én délelőtt Budaörs főutcájáról beléphettek a város első evangélikus temp­lomába. A budaörsi gyülekezet története az 1940- es évek végére nyúlik vissza. Abban az i­­dőben a hat-hét ezres, többségében sváb katolikusok lakta faluból mindössze 10 család vallotta magát evangélikusnak. A hivek saját parókus lelkészre ekkor még nem gondolhattak. Egészen a 90-es évek közepéig az istentiszteleti szolgálatot a szomszédos Budafok mindenkori lelkésze látta el a református gyülekezet templomá­ban. Ezeknek a kéthetenkét tartott alkal­maknak legfeljebb hat-nyolc résztvevője volt. A 60-70-es években az egyre gyara­podó településen a gyülekezet is növeke­désnek indult, bár az Istentiszteletek láto­gatóinak száma csupán néhány testvérrel egészült ki. A 80-as évek elejétől — Rőzse István, máj d Solymár Gábor szolgálati ide­je alatt — azonban már hetente tartottak Istentiszteletet. A 90-es évek hajnalán a közösség —je­lezve templomépítési szándékát — telket kapott az önkormányzattól. A lakótelepi környezetben letett alapkőre azonban nem épültek falak. A pénzügyi nehézségek — ezen az eredeti helyen — nem tették le­hetővé a templom felépítését; 1999-ben viszont a gyülekezet épületet kapott abból a célból, hogy istentiszteleti helyet és paró­kiát alakítson ki benne. Szintén ebben az évben jutott szolgálati lakáshoz a beikta­tott lelkész, Endreffy Géza és családja. Az állandó lelkészi jelenlétnek és a lelkes gyülekezeti munkatársak szolgálatának kö­szönhetően a gyülekezet mind hitben, mind létszámában gyorsan gyarapodott, így újra meg újra felvetődött a templom­építés igénye. A munkálatok megkezdé­sének közvetlen oka tehát a “kinőtt” gyüle­kezeti terem volt. A pályázati kiírást Kräh­­ling János, a Budapesti Műszaki és Gazda­ságtudományi Egyetem docense nyerte el, akinek tervei alapján 2003 tavaszán el is kezdődött Isten házának építése. A temp­lom kilenc hónap alatt “született meg”. Az ünnepség a régi istentiszteleti hely­színen kezdődött, ahol Endreffy Géza rö­vid igei gondolatokkal, a hálaadás szavá­val bocsátotta útjára az új templomba vo­nuló híveket. Isten házának zárt ajtaja előtt a három lelkész: D. Szebik Imre, az Északi Egyházkerület püspöke, Bence Imre, a Bu­dai Egyházmegye egy héttel korábban be­iktatott esperese, és Endreffy Géza, a bu­daörsi gyülekezet nyolc éve szolgáló fiatal lelkésze állt meg. A Budaörs főutcáján “Jer, dicsérjük Isten”-t éneklő, mintegy 300 lelket számláló gyülekezet—az ünne­pélyes kulcsátadás és kapunyitás után — orgonamuzsika hangj aira foglalhatta el he­lyét új otthonában. A templomszentelés igehirdetési szolgálatát Szebik Imre püs­pök végezte, a liturgiában Bence Imre es­peres működött közre. Az Istentiszteletet követő ünnepi köz­gyűlést dr. Garádi Péter vezette. Áz egy­házközség felügyelője azokról a gyüleke­zeti “példaképekről” szólt, akiknek az éle­te és a templom iránti reménysége, állhata­tos imádsága erőt és kitartást adott. (Horváth Hegyi Olivér írásából.) • Gémes István, stuttgarti ny. ev. lelkész ú­­jabb könyve “Hungari et Transylvani” cím­mel a németországi tübingeni egyetemen 1523 és 1918 között megfordult magyar és erdélyi — kárpátmedencei — diákokról ad részletes történelmi ismertetést. Az egyete­men a jelzett közel négy évszázad folya­mán kereken 700 magyarországi vándordi­ák tanult. • Megemlékeztek Kemény Lajos volt fa­sori és deáktéri lekész, budapesti esperes, püspökhelyettesről halálának 50. évfordu­lója alkalmából. • Harminc évvel ezelőtt, 1973 novemberé­ben szentelték lelkésszé az első nőt hazai ev. egyházunkban, Kovács Etelka szemé­lyében, aki lelkészi szolgálatát Csöglén és Marcalgergelyiben végezte. Azelőtt nők kizárólag csak gyülekezeti munkatársként szolgálhattak. • A győri székhelyű Nyugati (Dunántúli) Ev. Egyházmegye is megjelent honlapjával a világhálón. • Január közepétől a budapesti Evangélikus Élet c. hetilapban is megjelenik lelki ta­nácsadó rovat. A rovatvezető (tanácsadó) Szókéné Bakay Beatrix nógrádi ev. lelkész. • Valószínűleg pünkösdkor kezdi meg mű­ködését a Magyar Katolikus Rádió, mely pályázaton nyert jogot, hogy a volt Petőfi Rádió hullámhosszán sugározza országos műsorát. ev. éw «>i. ÜZEN A SZERKESZTŐ Ezúton kérjük az Olvasók szíves megér­tését, amiért az Erős Vár idei első száma bizonyos késéssel került kiküldésre. Ennek két oka is van. Az egyik az, hogy a szer­kesztő — és felesége is — egész decem­berben és még január dereka felé is influ­enzával küszködött, sőt magának még hat­napos kórházi kezelésre is szüksége volt éppen szilvesztertől számítva. Hála Isten­nek, a tevékenységet és a hatalmas res­tancia feldolgozását már meg lehetett kez­deni. A másik pedig az, hogy a “nagyon régi”, könyvelésre és címzésekre használt komputer “kiszenvedett” és eltelt némi i­­dő, mire a “B and 1 Electronics” nevű cle­velandi magyar cég nagy szakértelemmel megmenthette a tartalmát. A pótkompute­ren január 20-a körül indulhatott meg a könyvelési munka. Emiatt történt meg, hogy főleg az elmúlt év végén érkezett csekkeket csak késve lehetett bankolni, a­­mivel bizonyára egyes Olvasóknak akarat­lanul kellemetlenséget okoztunk. Minda­zonáltal hálásan köszönjük támogatásukat és türelmüket a lap 74. évfolyama kezde­tén. — Szerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom