Erős Vár, 2004 (74. évfolyam, 1-6. szám)
2004-12-01 / 6. szám
74. évfolyam ERŐS VÁR 5. oldal TESTVÉRI ÜDVÖZLET SZÉKESFEHÁRVÁRRÓL Pethő Judit teológus testvérünk Amerikában töltött csodálatos nyara során ismerkedett meg ott élő evangélikusokkal (pl. Tessényi Kornél, Bernhardt Béla lelkészekkel), akik révén tudomást szereztünk az “Erős Vár”-ról is. Úgy gondoljuk, hogy ez a lap nagyszerű szolgálatot végez az Államokban, hiszen kapocsként csatolja egybe nemcsak Amerikában, hanem a világon (Magyarországon) élő magyar evangélikusokat. Ezért megtiszteltetés számunkra, hogy mi, a székesfehérvári gyülekezet is mesélhetünk magunkról, álmainkról. A reformáció óta élnek evangélikusok a városban és környékén, de a törökvész, majd a római katolikus restauráció miatt igen kis létszámban. Az evangélikus gyülekezet a XIX. század végéig a várpalotai anyagyülekezethez tartozott, 1867-ben vált önállóvá. Első lelkésze az addigi vallástanárNémeth Károly lett. Gyülekezeti háza, istentiszteleti helye az egykori vármegyeháza, ma múzeum, amelynek udvarán gyülekezeti termet építettek, sőt Gáncs Jenő lelkészsége (1877-1916) idején iskolát is működtettek. Ez az időszak a kibontakozás kora. A lelki megerősödés Gáncs A- ladár működéséhez kötődik (1916-25). Ebben az időben többször is próbálkoztak templomépítéssel, de vagy a város elutasító magatartása vagy az infláció magas volta ezt lehetetlenné tette. Végül is Sándy Gyula műegyetemi tanár tervei alapján Irányi Kamill lelkészsége idején (1925-1944) épült meg a gyülekezet temploma 1932-ben. A templom ma is a város egyik kiemelkedő szépsége, az egyedi vöröstéglás falazat és réztorony kialakítása miatt. AII. világháború az evangélikus egyházközséget is megtépázta. A megtört és megfogyatkozott nyájjal Nagy Tibor akkori segédlelkész maradt. O nevelte, pásztorolta a gyülekezetét—a kommunizmus ideje alatt is 44 éven keresztül — előbb mint segédlelkész (1940-44), aztán helyettes lelkészként (1945- 48), s végül megválasztott és beiktatott lelkészként (1948-84). A gyülekezet ma mintegy ezer lélekből álló közösség, a heti Istentiszteletek mellett (vasárnap de. 10:30) rendszeresen tartunk kisközösségi alkalmakat minden korosztály számára. A legjelentősebb munka a gyermekek között folyik, öt hitoktató és két lelkész végzi a hittanoktatást, szülők és fiatalok kapcsolódnak bele a vasárnapi gyermekbibliakörök vezetésébe. Tizenkét éve énekkar is működik a gyülekezetben, több kántor és orgonista teszi szebbé az Istentiszteleteket. A Székesfehérvári Evangélikus Egyházközség látja el a fehérvárcsurgói leánygyülekezetben a szolgálatot, ezen kívül istentiszteleti és hittanórai alkalmakat Agárdon, Pusztaszabolcson, Sárosdon, és Nagylókon. Jelenleg lelkészi szolgálatot végez Bencze András esperes-lelkész, Fehér Károly ny. esperes-lelkész, és Süller Zsolt segédlelkész. Az egyházközséget huszonöttagú presbitérium irányítja. Tiszteletbeli felügyelő dr. Molnár Gyula, felügyelő Falussy Ferencné. A rendszerváltással kapott nagy ajándék, hogy 1995-ben felépülhetett az új gyülekezeti ház, amely igazi otthona a gyülekezetnek, ám túl a lelki életen közösségi alkalmaknak, kulturális eseményeknek, és a szociális munkának is helyet ad. 1998-ban lehetőségünk adódott, hogy a templom fűtését is korszerűsítsük, így már évek óta élvezzük a padfútés áldásos hatását a téli hideg hónapokban. A korábban már említett réztorony 2002-re került olyan állapotba, hogy nem lehetett tovább halogatni a felújítását, mert a folyamatos beázások révén a tartószerkezet is rothadni kezdett. Istennek hála 2003 telére teljesen felújított formában került vissza a templomunk tetejére. Mostani álmunkat szintén a szükség szülte. Orgonánkat 1947-ben építette a pécsi Angster-féle orgonagyár. A háború utáni állapotokat ismerve elmondhatjuk, hogy a cég nagyon szép és jó orgonát épített. Az orgona egybillentyűsoros (manuálos), összesen hat hangszín (regiszter) szólal meg benne. A billentyű lenyomása és a megfelelő síp megszólalása közötti összeköttetés (traktúra) levegővel történik (pneumatikus). A pneumatikus orgona technológiája szép hangzást eredményez, viszont az építés óta eltelt majdnem 60 év alatt a benne lévő alkatrészek elöregedtek, olyannyira, hogy egyes hangok már nem, mások alig szólalnak meg. A másik problémánk zeneijellegú Valamirevaló, sokféleképpen használható orgonának minimum két billentyúsora, pedálja, és körülbelül húsz regisztere van. Jelenleg halkan, középhalkan, hangosan, és nagyon hangosan lehet játszani orgonánkon, illetve csak lehetne, mert a hatból egy regiszter egyáltalán nem, a pedálregiszter csak ritkán szólal meg. A gyakran használt hangok közül kettő semmikor nem szól. Kórusunk kíséretére sem alkalmas a hangszer, egyedül csak arra (hellyel-közzel), hogy vasárnaponként a gyülekezeti éneket kíséije, illetve kisebb orgonadarabok megszólaltatására, ha működik a pedál. Gyülekezetünk közgyűlése 2004 októberében meghozta a döntést új orgona építéséről, mely reményeink szerint akár évszázadokon át is szolgálhatja majd Isten dicséretét. Az új hangszer városunk kultúrájának fejlesztésében is nagy szerepet játszhat. Tervbe vehetnénk orgonahangversenyeket, mert templomunknak elismerten szép és hangversenyezésre alkalmas akusztikai adottságai vannak. Városunkban lehetőség van a zenei szakiskolában orgonatanulmányok folytatására. Gyülekezetünk lehetőséget lát arra, hogy orgonaszakos növendékek rendszeresen hangversenyeket tartsanak templomunkban valódi orgonán valódi akusztikai körülmények között. így hangszerünk oktatási célokat is szolgálhat majd. A tervezett új orgona a beérkezett árajánlatok szerint 30 millió forintba (150 ezer US dollárba) kerül. Ez a hatalmas beruházás gyülekezetünk önerejét jócskán meghaladja, ezért megragadunk minden lehetőséget, hogy felhívjuk a figyelmet álmainkra. Terveink szerint a szükséges pénzt áldásos munkával elő lehet teremteni: Gyülekezeti tagjaink adományaiból ‘jótékonysági koncertsorozat bevételeiből. • a Magyarországi Evangélikus Egyház hozzájárulásából • a Fejérmegyei Önkonnányzat hozzá járulásából, hiszen a regionális alap- és középfokú orgonaoktatás egyik sarkalatos kérdése oldódnék meg.* figyelemmel követjük a magyar és európai uniós pályázati kiírásokat • számítunk hittestvéreink, testvérgyülekezeteink segítségére. Az öreg kontinensen már vannak jólműködő kapcsolataink evangélikus gyülekezetekkel. A finnországi Kérni, a németországi Heidenheim városokkal tartunk fenn folyamatos testvérgyülekezeti kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy kétévente utazásokat, alkalmakat szervezünk egymásnak. Szívesen építenénk kapcsolatokat az “új világ” felé is, ezért készségesen felvennénk az összeköttetést azokkal a magánszemélyekkel és gyülekezetekkel, akik megismerkednének velünk, akik hazajönnek és szeretnének ellátogatni hozzánk, vagy csak levelezőtársakat keresnek. A távolból kéri Mindnyájukra Isten gazdag áldását a Székesfehérvári Evangélikus Egyházközség nevében, Kiss Viktor HOVÁ LETT A 250,000? Az 1987-ben három egyháztest egyesüléséből keletkezett “Evangelical Lutheran Church in America” egyház több mint 5.2 millió tagot számlált. Tizenhat évvel később, 2003 december végével a statisztikai adatok szerint az egyháztagság öt millió alá süllyedt. A magyarázat többféle. Az egyik, hogy kevesebb gyermek születik. A másik, hogy a gyülekezetek évenként revideálják névjegyzéküket és törlik az inaktív tagokat. A harmadik, hogy 11 gyülekezet kilépett az egyházból, 36 pedig megszűnt. A negyedik, hogy egyesek bizonyos teológiai tendenciák folytán keresnek más egyházakban tagságot. Tehát az egyház jelenlegi lélekszáma kereken 4,985,000. — Érdekes, hogy az öt csoportba osztályozott ún. kisebbségek arányszáma 2.9%-ra növekedett, mely szám nem szükségszerűen “természetes” növekedés, csupán igazodik a kaukázusi (fehér) egyháztagok csökkenéséhez. Az egyház kezdetkor a kisebbségek arányszáma 1.98% VOlt. ELCANcwv EGYSÉGTÁRGYALÁS Az Ev. Világszövetség és a Keresztyén Egység Pápai Tanácsa által delegált katolikus-evangélikus egységbizottság a marylandi Baltimoreban tartotta legutóbbi ülését. A bizottság evangélikus társelnöke D. dr. Harmati Béla ny. ev. püspök. A tárgyalások témájául “az Egyház apostoli jellege” szolgált. A részletes jelentést 2006-ra készítik el. A tárgyalási napokat szentmise vagy úrvacsorái Istentisztelet vezette be váltakozva. Ez azonban egyszerűen csak azt jelentette, hogy a “másik” fél “gyülekezetként” jelen volt a misén vagy Istentiszteleten, együtt énekelt, imádkozott, de az áldozásban az evangélikusok, az úrvacsorában a katolikusok nem vettek részt, zb
