Erős Vár, 2004 (74. évfolyam, 1-6. szám)

2004-12-01 / 6. szám

74. évfolyam ERŐS VÁR 5. oldal TESTVÉRI ÜDVÖZLET SZÉKESFEHÁRVÁRRÓL Pethő Judit teológus testvérünk Ameriká­ban töltött csodálatos nyara során ismerke­dett meg ott élő evangélikusokkal (pl. Tessé­­nyi Kornél, Bernhardt Béla lelkészekkel), akik révén tudomást szereztünk az “Erős Vár”-ról is. Úgy gondoljuk, hogy ez a lap nagyszerű szolgálatot végez az Államokban, hiszen kapocsként csatolja egybe nemcsak Amerikában, hanem a világon (Magyaror­szágon) élő magyar evangélikusokat. Ezért megtiszteltetés számunkra, hogy mi, a szé­kesfehérvári gyülekezet is mesélhetünk ma­gunkról, álmainkról. A reformáció óta élnek evangélikusok a vá­rosban és környékén, de a törökvész, majd a római katolikus restauráció miatt igen kis lét­számban. Az evangélikus gyülekezet a XIX. század végéig a várpalotai anyagyülekezet­hez tartozott, 1867-ben vált önállóvá. Első lelkésze az addigi vallástanárNémeth Károly lett. Gyülekezeti háza, istentiszteleti helye az egykori vármegyeháza, ma múzeum, amely­nek udvarán gyülekezeti termet építettek, sőt Gáncs Jenő lelkészsége (1877-1916) idején is­kolát is működtettek. Ez az időszak a kibon­takozás kora. A lelki megerősödés Gáncs A- ladár működéséhez kötődik (1916-25). Ebben az időben többször is próbálkoztak templom­építéssel, de vagy a város elutasító magatar­tása vagy az infláció magas volta ezt lehetet­lenné tette. Végül is Sándy Gyula műegye­temi tanár tervei alapján Irányi Kamill lel­készsége idején (1925-1944) épült meg a gyü­lekezet temploma 1932-ben. A templom ma is a város egyik kiemelkedő szépsége, az e­­gyedi vöröstéglás falazat és réztorony kialakí­tása miatt. AII. világháború az evangélikus egyházközséget is megtépázta. A megtört és megfogyatkozott nyájjal Nagy Tibor akkori segédlelkész maradt. O nevelte, pásztorolta a gyülekezetét—a kommunizmus ideje alatt is 44 éven keresztül — előbb mint segédlelkész (1940-44), aztán helyettes lelkészként (1945- 48), s végül megválasztott és beiktatott lel­készként (1948-84). A gyülekezet ma mintegy ezer lélekből álló közösség, a heti Istentiszteletek mellett (va­sárnap de. 10:30) rendszeresen tartunk kiskö­zösségi alkalmakat minden korosztály szá­mára. A legjelentősebb munka a gyermekek között folyik, öt hitoktató és két lelkész végzi a hittanoktatást, szülők és fiatalok kapcsolód­nak bele a vasárnapi gyermekbibliakörök ve­zetésébe. Tizenkét éve énekkar is működik a gyülekezetben, több kántor és orgonista teszi szebbé az Istentiszteleteket. A Székesfehér­vári Evangélikus Egyházközség látja el a fe­hérvárcsurgói leánygyülekezetben a szolgá­latot, ezen kívül istentiszteleti és hittanórai alkalmakat Agárdon, Pusztaszabolcson, Sá­­rosdon, és Nagylókon. Jelenleg lelkészi szol­gálatot végez Bencze András esperes-lelkész, Fehér Károly ny. esperes-lelkész, és Süller Zsolt segédlelkész. Az egyházközséget hu­szonöttagú presbitérium irányítja. Tiszte­letbeli felügyelő dr. Molnár Gyula, felügyelő Falussy Ferencné. A rendszerváltással kapott nagy ajándék, hogy 1995-ben felépülhetett az új gyülekezeti ház, amely igazi otthona a gyülekezetnek, ám túl a lelki életen közösségi alkalmaknak, kulturális eseményeknek, és a szociális mun­kának is helyet ad. 1998-ban lehetőségünk a­­dódott, hogy a templom fűtését is korszerű­sítsük, így már évek óta élvezzük a padfútés áldásos hatását a téli hideg hónapokban. A korábban már említett réztorony 2002-re ke­rült olyan állapotba, hogy nem lehetett to­vább halogatni a felújítását, mert a folyama­tos beázások révén a tartószerkezet is rot­hadni kezdett. Istennek hála 2003 telére tel­jesen felújított formában került vissza a temp­lomunk tetejére. Mostani álmunkat szintén a szükség szülte. Orgonánkat 1947-ben építette a pécsi Angs­­ter-féle orgonagyár. A háború utáni állapo­tokat ismerve elmondhatjuk, hogy a cég na­gyon szép és jó orgonát épített. Az orgona egybillentyűsoros (manuálos), összesen hat hangszín (regiszter) szólal meg benne. A bil­lentyű lenyomása és a megfelelő síp megszó­lalása közötti összeköttetés (traktúra) leve­gővel történik (pneumatikus). A pneumatikus orgona technológiája szép hangzást ered­ményez, viszont az építés óta eltelt majdnem 60 év alatt a benne lévő alkatrészek elöreged­tek, olyannyira, hogy egyes hangok már nem, mások alig szólalnak meg. A másik problé­mánk zeneijellegú Valamirevaló, sokfélekép­pen használható orgonának minimum két billentyúsora, pedálja, és körülbelül húsz re­gisztere van. Jelenleg halkan, középhalkan, hangosan, és nagyon hangosan lehet játszani orgonánkon, illetve csak lehetne, mert a hat­ból egy regiszter egyáltalán nem, a pedál­regiszter csak ritkán szólal meg. A gyakran használt hangok közül kettő semmikor nem szól. Kórusunk kíséretére sem alkalmas a hangszer, egyedül csak arra (hellyel-közzel), hogy vasárnaponként a gyülekezeti éneket kíséije, illetve kisebb orgonadarabok megszó­laltatására, ha működik a pedál. Gyülekeze­tünk közgyűlése 2004 októberében meghozta a döntést új orgona építéséről, mely remé­nyeink szerint akár évszázadokon át is szol­gálhatja majd Isten dicséretét. Az új hangszer városunk kultúrájának fejlesztésében is nagy szerepet játszhat. Tervbe vehetnénk orgonahangversenyeket, mert templomunknak elismerten szép és hangversenyezésre alkalmas akusztikai adott­ságai vannak. Városunkban lehetőség van a zenei szakiskolában orgonatanulmányok fol­ytatására. Gyülekezetünk lehetőséget lát arra, hogy orgonaszakos növendékek rendszeresen hangversenyeket tartsanak templomunkban valódi orgonán valódi akusztikai körülmé­nyek között. így hangszerünk oktatási célo­kat is szolgálhat majd. A tervezett új orgona a beérkezett árajánlatok szerint 30 millió forintba (150 ezer US dollárba) kerül. Ez a hatalmas beruházás gyülekezetünk önerejét jócskán meghaladja, ezért megragadunk min­den lehetőséget, hogy felhívjuk a figyelmet ál­mainkra. Terveink szerint a szükséges pénzt áldásos munkával elő lehet teremteni: Gyülekezeti tagjaink adományaiból ‘jóté­konysági koncertsorozat bevételeiből. • a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház hozzájáru­lásából • a Fejérmegyei Önkonnányzat hozzá járulásából, hiszen a regionális alap- és kö­zépfokú orgonaoktatás egyik sarkalatos kér­dése oldódnék meg.* figyelemmel követjük a magyar és európai uniós pályázati kiírásokat • számítunk hittestvéreink, testvérgyülekeze­teink segítségére. Az öreg kontinensen már vannak jólműködő kapcsolataink evangélikus gyülekezetekkel. A finnországi Kérni, a né­metországi Heidenheim városokkal tartunk fenn folyamatos testvérgyülekezeti kapcso­latot, ami azt jelenti, hogy kétévente utazáso­kat, alkalmakat szervezünk egymásnak. Szívesen építenénk kapcsolatokat az “új világ” felé is, ezért készségesen felvennénk az összeköttetést azokkal a magánszemélyekkel és gyülekezetekkel, akik megismerkednének velünk, akik hazajönnek és szeretnének ellá­togatni hozzánk, vagy csak levelezőtársakat keresnek. A távolból kéri Mindnyájukra Isten gazdag áldását a Székesfehérvári Evangélikus Egyházközség nevében, Kiss Viktor HOVÁ LETT A 250,000? Az 1987-ben három egyháztest egyesü­léséből keletkezett “Evangelical Lutheran Church in America” egyház több mint 5.2 millió tagot számlált. Tizenhat évvel ké­sőbb, 2003 december végével a statisztikai adatok szerint az egyháztagság öt millió alá süllyedt. A magyarázat többféle. Az egyik, hogy kevesebb gyermek születik. A másik, hogy a gyülekezetek évenként revi­deálják névjegyzéküket és törlik az inaktív tagokat. A harmadik, hogy 11 gyülekezet kilépett az egyházból, 36 pedig megszűnt. A negyedik, hogy egyesek bizonyos teo­lógiai tendenciák folytán keresnek más egyházakban tagságot. Tehát az egyház je­lenlegi lélekszáma kereken 4,985,000. — Érdekes, hogy az öt csoportba osztályozott ún. kisebbségek arányszáma 2.9%-ra nö­vekedett, mely szám nem szükségszerűen “természetes” növekedés, csupán igazodik a kaukázusi (fehér) egyháztagok csökke­néséhez. Az egyház kezdetkor a kisebb­ségek arányszáma 1.98% VOlt. ELCANcwv EGYSÉGTÁRGYALÁS Az Ev. Világszövetség és a Keresztyén Egység Pápai Tanácsa által delegált kato­likus-evangélikus egységbizottság a mary­landi Baltimoreban tartotta legutóbbi ülé­sét. A bizottság evangélikus társelnöke D. dr. Harmati Béla ny. ev. püspök. A tárgya­lások témájául “az Egyház apostoli jelle­ge” szolgált. A részletes jelentést 2006-ra készítik el. A tárgyalási napokat szentmise vagy úrvacsorái Istentisztelet vezette be váltakozva. Ez azonban egyszerűen csak azt jelentette, hogy a “másik” fél “gyüleke­zetként” jelen volt a misén vagy Istentisz­teleten, együtt énekelt, imádkozott, de az áldozásban az evangélikusok, az úrvacso­rában a katolikusok nem vettek részt, zb

Next

/
Oldalképek
Tartalom