Erős Vár, 2004 (74. évfolyam, 1-6. szám)

2004-04-01 / 2. szám

74. évfolyam ERŐS VÁR 5. oldal AZ ISZLÁM KIHÍVÁSA Ha az iszlámról beszéltünk, régebben a 150 éves magyarországi török uralomra gon­doltunk elsősorban. Ma egy ajatollah képe áll elénk, a testét befedő köntösben és turbánnal a fején. Vagy egy asszony, fekete csadorban, hogy csak a szeme villan elő mögüle. Vagy a közel-keleti harcok, s nem utolsó sorban a vi­lágkereskedelmi központ néhai kettős tornya. Mi is az iszlám? Az iszlám mindent átölelő életforma. Az "iszlám" szó maga azt jelenti: "Alárendelni magadat Allah (az ő értelmezésük szerint: isten) akaratának," lelkileg behódolni neki. A keresztyének szerint gyermek-atya viszony van Isten és az ember között, a mohamedá­nok szerint pedig ez a viszony olyan, mint az úré és a rabszolgáé. Bármilyen körülmények közé jussanak is az életben, mindaz Allah akarata és azt el kell fogadni, abba bele kell nyugodni. Ezért a mohamedánok világképe fatalista. Az iszlám azt tanítja, hogy egy isten van (Allah), és Mohamed az ő prófétája. Sze­rintük a hivő mellett két angyal áll és figyel. Az egyik a rossz cselekedeteit jegyzi föl, a másik pedig a jót. S majd az ítélet napján mérlegre teszik az ember cselekedeteit. Ha több a jó, akkor a paradicsomba kerül, ahol tovább élvezi majd az életét, ha pedig a rossz, akkor örök szenvedésre kerül, ahol a sátán gyötri. A megváltás azon dől el, hogy milyen az egyes ember. Az iszlám és a keresztyénség összevetése Nézzünk meg néhány pontot, ahol kitűnik az óriási különbség a két tanítás és gondol­kodás terén. 1. A Korán és a Biblia. A Koránnak sem­milyen vonatkozása nincs térre és időre, mi­vel (a mohamedánok szerint) maga Allah írta. Mohamed megkapta és ugyanúgy to­vábbadta. Hibátlan, mert egyetlen ember sem vett részt a létrehozásában. A Bibliát pedig emberek írták, ezért tartalmazhat hibákat. A muzulmánokat megdöbbenti, amikor azt lát­ják, hogy a keresztyének milyen lazán bán­nak a Bibliával. A keresztyének is ismerik Isten Igéjét, amely a Korán szerint is örökké létezett és a földre jött. Ez az Ige azonban nem könyvvé és betűvé lett. János evangélista szerint, hanem testté (János 1:1-14). Ez az Ige Jézus Krisztus. A Biblia pedig eszköz, a­­mely megismertet Ővele. 2, Allah vagy Isten? A muzulmán általában naponta 68-szor imádkozza: Allah akbár, azaz: Allah nagyobb. Ha szenved, baja van, sorskérdések jönnének elő, ez a válasza: Al­lah akbár. Allah túlságosan nagy ahhoz, hogy közössége legyen az emberekkel. Még a Paradicsomban is: gondoskodik az övéiről, ételt ad nekik, - de távol marad tőlük. Allah nem ereszkedik le az emberekhez. Ha szól, akkor azért, hogy kiossza parancsait. Hogy igazodik-e ehhez az ember, az az ő prob­lémája. Aki pokolrajut, az pokolra jut. Hogy szenved az ember, az sem érdekli. És nem boldog, amikor emberek üdvösségre jutnak. Nem vállal közösséget az emberrel, nem köt szövetséget vele, mint az Ószövetség népe. Nyitott kérdés marad, hogy hova jut az em­ber, mert Allah semmire sem kötelezte el magát. A mohamedán hit törvény-vallás: a hivő nem istennel (Allahhal) beszél, hanem a törvénnyel kell összhangba kerülnie. Az Istennel való kapcsolatban ellenben mi keresztyének ismerjük a "megtisztítás", "ki­engesztelés" fogalmát. A keresztyének Istene nem kereskedő, aki árut kínál, hanem Atya Ő, Aki gyermekei visszatérésére vár. S ha a keresztyén engedelmeskedik Istennek, az nem azért van, hogy irgalmas legyen hozzá, hanem azért van így, mert már irgalmas hoz­zá az Úr. Csak ha valamiképp el tudjuk ma­gyarázni az Allah és a Biblia Istene közti különbséget, akkor indul el érthető párbeszéd és misszió. A különbség nem az egyes paran­csolatokra, hanem Isten lényegére vonat­kozik. Mivel a Biblia Istene közel akar jönni az emberhez és meg akarja menteni, ezért lett Jézus Krisztus emberré és ezért halt meg emberként értünk. Aki nem tudja elképzelni Isten szeretetét, az azt sem tudja megérteni, hogy Isten emberré lett. 3. Mohamed vagy Jézus? Mohamed meg­halt és utódaira egy máig húzódó vitát ha­gyott arra vonatkozóan, hogy ki veheti át, mint kalifa, az ő vezető szerepét. Jézus is meghalt, de föltámadt és újra él, s máig is elvezet embereket arra, hogy megbékéljenek egymással. Mohamed látható isteni országot akart megvalósítani, Jézus pedig elhozta Is­ten láthatatlan Országát, amelynek minden ember tagja lehet, bárhol is él e földön. Mo­hamed az iszlám hagyomány szerint átélt né­hány csodát, az Úr Jézus pedig maga is tett csodákat. Megtérésre hívott és új életet adott. A missziói párbeszéd éles ponthoz érkezik, amikor végül Jézus isteni igényéről van szó. A váltsághalált nem fogadják el, mert az szá­mukra irracionális. S nem gondolnak bele, hogy épp azt jelenti, hogy Ő Isten, hogy na­gyobbat tud tenni, mint amit a mi korlátozott értelmünk és logikánk el tud képzelni. 4. Saría vagy törvény? Az iszlámban a saría az üdvösség forrása. A mérce, amely alapján isten dönt, hogy hova jutunk. Az iszlám: alávetettség a parancsolatoknak. A keresz­tyén ember pedig Jézus Krisztusba kapasz­kodik. A keresztyének törvényének az az ér­telme, hogy segít az Istennel való kapcso­latban és véd az Ő útján való járásban. 5. Bűnök vagy bűn? A mohamedánoknál csak egyes bűnök vannak. Nálunk keresz­tyéneknél a bűn az Istentől való elszakadás, és ennek következményei csupán az egyes bűnök. Tehát a bűn tekintetében először is az Istennel való kapcsolatot kell helyreállítani. 6. Predestináció. Az eddigiekből világosan látható az a fatalizmus, amely kérlelhetet­lenül kijelöli a muzulmán hivő életútját. S ezt belenyugvással, beletörődéssel kell fogadnia (vö., "iszlám"). 7. Hol a szeretet? Isten döntési szabadsága miatt tehát az ember bizonytalanságban ma­rad az ítélet napját illetően. Ezzel szemben a Biblia Istene nem csupán szeretettel cselek­szik, hanem Ő "a szeretet Istene" (2Korinthus 13:11), Ő maga a szeretet (1 János 4:8,16). Ez a szeretet a mozgatója minden cselekedeté­nek, melynek csúcspontja az, hogy egyszülött Fiát, Jézust küldte közénk és adta értünk. Jézus az Isten szeretete köztünk (1János 4:9). Minden szeretet Istentől származik, ezért: "Szeretteim, szeressük egymást, mert a szere­tet az Istentől van. És mindaz, aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent" (ÍJános 4:7). Az lKorinthus 13-ban világosan áll e­­lőttünk, hogy szeretet nélkül a prófécia, az ismeret, a hit, az áldozatkészség semmit sem ér. A szeretet: a Bibliai üzenet középpontja Az Iszlám kihívása Az iszlám a világ egyik leggyorsabban nö­vekvő vallása, kb. egymilliárd hive van. A világon minden ötödik ember mohamedán. Az iszlám világ Nyugatafrikától és Európától egész Ázsia végéig terjed. Nemcsak olyan országokat foglal magában, mint Szaúd- Arábia, Irán, Törökország, Szíria és Líbia, hanem Indiát, Kínát, Indonéziát és a volt Szovjetunió középázsiai köztársaságait is. Ázsiában található a négy legnagyobb mo­hamedán ország: Indonézia, India, Pakisztán és Banglades. Az iszlám a leggyorsabban növekedő vallás Európában. 1949-ben kezdett működni az első mecset Hollandiában és mára több mint 200 iszlám istentiszteleti hely van náluk. A holland lakosság több mint 2%-a moha­medán. Németországban is közel 3 millió mohamedán él. 1970-ben három, 2002-ben pedig már 2200 mecset található Németor­szágban. Nagyrészt az iszlám országokból kivándorlók miatt növekszik a mohamedá­nok száma, de sok európai is áttér a moha­medán hitre annak a lelki vákuumnak a so­rán, amely földrészünkön körülveszi; legelső­sorban pedig azok a nők gyarapítják számu­kat, akiket mohamedán férfiak vesznek fe­leségül. Mindezt segíti, hogy különböző nem­zetközi iszlám szervezetek nyújtanak támo­gatást iszlám kulturális központok és intéze­tek létesítésére. Afrika déli részén is terjed az iszlám. Ku­­vait pl. fölvállalta, hogy Malawi területét be­hálózza mecsetekkel. Terve, hogy egymástól 20 km-re mindenhol megtalálható legyen egy egy belőlük. Szaúd-Arábiának hasonló prog­ramja van Zambiát illetően. Szóval, az egész világon előretörőben van az iszlám. Magyarországon is! Érdekes, hogy már a rendszerváltozás előtt, a 70-es években mit tapasztalhattunk. Amikor még semmiféle ke­resztyén kisegyháznak nem adtak működési engedélyt, sőt erősen korlátozták őket, a mohamedán felekezet engedélyt kapott mű­ködése beindítására. Milyen tudott vagy ész­re nem vett erő működött e mögött? Egyéb­ként ma is így tapasztaljuk: minden mehet, vallás, ideológia, okkult irányzatok, csak az igazi keresztyénség nem. (Valahol a 60-as é­­vek végén egy kollégiumban mindent lehetett csinálni: teljesen elázott részegségben az ab­lakon át hazajönni, néhányaknak a tanárokat palira venni, jógi ülésben órákig elmélkedni - akkor a szobán lábujjhegyen mentek át a többiek -, de ha valaki naivan leült az ágy szélére Bibliát olvasni és imádságra hajtotta le a fejét, az a legnagyobb gúny tárgya volt . . . így nem lehet mohamedán- és po­­gánymissziót végezni.) A nyugati keresztyénség missziója Mégis, noha földrajzilag és demográfiailag ilyen jelentős csoportról van szó, s noha a mohamedánok erősen propagálják az egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom