Erős Vár, 2002 (72. évfolyam, 1-6. szám)
2002-08-01 / 4. szám
72. ÉVFOLYAM ERŐS VÁR 3. oldal I. ISTVÁN, A SZENT KIRÁLY A nyugati nemzetek a X. század vége felé indultak el az új, keresztyén, középkori művelődés legfényesebb korszaka felé és a nyugati kapcsolat tette lehetővé a magyarságnak is, hogy saját új, európai műveltségét kialakítsa. Erre az új útra Géza fejedelem vezette rá a nemzetet, de az ő munkája csak az irány kijelöléséig, az ugar feltöréséig jutott el. Az új élet igazi megalapozása fiára várt. Szent István uralkodását nehéz belső harcokkal kezdte 997-ben. Hogy mégis könynyen győzedelmeskedhetett, azt elsősorban a nyugodt külpolitikai helyzetnek köszönhette. Az új uralkodót — hála Géza fejedelem békepolitikájának — egyelőre semmiféle külső támadás nem fenyegette. Az ország belsőnyugalmát azonban súlyosan megzavarta Koppány somogyi törzsfő lázadása. Koppány a maga számára akarta megszerezni a trónt és a keresztyénség és európai kultúra útjáról ismét a pogányságba és elzárkózásba akarta visszavinni a nemzetet, ami pedig a magyaroknál hatalmasabb hónoknak és avaroknak is sírját ásta. A lázadók és a király csapatai közt az összeütközés Veszprém közelében történt meg, ahol az uralkodó serege szétszórta a lázadókat. Koppány leverése után az ország nyugati felében senki sem mert többé szembeszállni a törvényes uralkodóval. Mikor István így megerősödni látta hatalmát, elhatározta, hogy II. Szilveszter pápához fordul, királyi címe és méltósága elismerését kérve és így forma szerint is belép a keresztyén uralkodók egyenrangú közösségébe, valamint felhatalmazást kér a magyar egyház megszervezésére. Kérése meghallgatásra talált és a pápától kapott koronával, a Szent Koronával, Magyarország királyává koronázták őt, valószínűleg az 1000. év karácsonyán. Már mint koronás király teremtett rendet országa keleti felében, ahol Ajtony vezér törekedett a bolgár cár segítségével önálló hatalomra. A király csapatai azonban Csanád vezérrel az élükön, itt is teljes diadalt arattak. Most tehát már Szent István teljes erővel hozzáfoghatott országa átszervezéséhez és a keresztyénség végleges meghonosításához és a lelkekben való elmélyítéséhez. Országszervező munkájában Nagy Károly frank birodalma lebegett szeme előtt mintaképül. Mint “Isten kegyelméből való” király, hatalmát senkitől nem engedte korlátoztatok Tekintélyesebb híveit meghallgatta ugyan, belőlük alakította meg királyi tanácsát, de csak tanácsadó szerepet engedett nekik. Hatalma azonban nem fajult önkénnyé, mert az isteni parancsokat, az egyház törvényeit minden vonatkozásban kötelezőeknek érezte magára nézve. A királyi hatalom anyagi alapjainak is erős szervezetett adott. A birtokában lévő óriási területeket kisebb egységekre osztotta. Ezeket a kisebb egységeket, a megyéket, a rajtuk élő nem-szabad népelemekkel együtt egy-egy várból igazgatták a várispánok. Ok ellenőrizték a királyi jövedelmek beszolgáltatását, de egyúttal a megyék népeinek közigazgatási, bírói, és katonai vezetői is ezek voltak. Szent István intézkedései következtében az ország gazdasági élete is gyökerestől átalakult. Addig az egyes törzsek és nemzetségek közösen birtokolták földjüket, most a király magyar és külföldről jött híveinek nagy birtokokat adományozott és megvetette az egyéni birtok alapját, ami a törzsek és nemzetségek politikai hatalmát is végleg megtörte. Nagy számmal jöttek az országba külföldi — német, olasz, és más — telepesek, akik egyrészt az intenzívebb mezőgazdasági művelést terjesztették, másrészt, az iparűzők az ipari és városi élet fejlődését segítették elő. Szent István életművének másik oldala a magyarság igazi megtérítése és a keresztyén egyház megszervezése volt. Lelkes papok jöttek mindenhonnan külföldről, főleg bencés szerzetesek, hogy a szent király munkatársaivá legyenek. Püspökségeket, kolostorokat alapított, templomokat építtetett, és szigorú törvényekkel igyekezett az erkölcsöket szelídíteni. Négyévtizedes munkássága nem is volt eredménytelen. Apostola volt nemzetének. A belső lázadások óta rend és nyugalom uralkodott az országban, de azért külső ellenséggel is kellett megmérkőznie. II. Konrád német-római császár elődei békés politikájával ellentétben világuralomra törekedett és Magyarországot is megtámadta 1030-ban. Szent István azonban visszaűzte a jogtalan támadót, még meg is növelte országa területét, amennyiben a Lajtán túl terjesztette hatalmát. Most már nem maradt más gondja a szent királynak, mint hogy népe sorsát a jövőrenézve is biztosítsa és méltó utódot állítson maga után a trónra. Erre a feladatra mindenképpen méltónak Ígérkezett fia, Szent Imre, akit gondosan készített elő az uralkodásra, amint a hozzá írt “Intelmek”ből tudjuk. Ekkor azonban váratlan szerencsétlenség történt, Imre királyfi vadászaton szerencsétlenül járt és meghalt. István pedig örökös nélkül maradt. Az Árpád-család egyetlen felnőtt férfitagja, Vászoly, pogány hajlandósága miatt nem volt alkalmas arra, hogy István rábízza életművének folyatását, ezért választása nővérének és Orseolo Ottó velencei dogénak fiára, Péterre esett, és tőle várta, hogy a keresztyén Magyarországot az általa kijelölt úton fogja továbbvezetni. Ebben a reményben halt meg 1038. augusztus lóén. Nemzete mélységes gyásszal helyezte örök nyugalomra nagy királyát a székesfehérvári fényes bazilikában. Szent László király uralkodása idején 1083-ban avatták I. István királyt és fiát, Imre herceget az egyház szentjeivé. Szent István emlékünnepe hagyományosan augusztus 20-án van. In: “Az ezeréves Magyarország” 0000000000000000 Köszöntjük és bemutatjuk Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia immár a tizenegyedik éve közvetít kárpátmedencei teológusokat a “Lutheran School of Theology at Chicago” intézetben való egy-egy évre terjedő ösztöndíjas tanulmányokra, a bölcsészmagiszteri fokozat megszerzésére. A 2002/2003-as tanévre érkezik a Szatmárnémetiben született, de már tizenkét éve dabasi lakos Maricza Andrea, ki a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem negyedéves hallgatója. Lelkésznek való készülésének velejárója, hogy idegen nyelveket tanult (angolból középfokú államvizsgával), s elmélyül törté nelemben és irodalomban. Jövőbeni szolgálatához szükségesnek tartja a szociológiai ismereteket is, s ilyen tanulmányokat párhuzamosan folytat a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Csikágói éve alatt jobbára rendszeres teológiai tárgyakal kíván foglalkozni, mivel teológusként ez a különösebb érdeklődési köre. Andreát szeretettel várjuk és köszöntjük, amerikai tartózkodásához, tanulmányaihoz Isten áldását szívből kívánjuk! Egyben szeretettel mondunk “Isten veled !”-et Gömböcz Elvirának, aki a 2001/ 2002-es ösztöndíjas tanulmányi év sikeres befejezésével visszatért Budapestre, hogy lelkészi tanulmányait, mint ötödéves folytassa. Az Úr vezérelje kegyelemmel további élete útján! bb
