Erős Vár, 2002 (72. évfolyam, 1-6. szám)

2002-10-01 / 5. szám

4. oldal EROS® VÁR 72. ÉVFOLYAM szág pénzügyi érdekeit képviselte, s ami­kor az udvar az önálló pénz- és hadügyek­ről való lemondást, vagyis az ország anya­gi erejének és magyar katonák életének i­­degen, dinasztikus célokra való feláldozá­sát követelte, Kossuth Magyarország alkot­mányos jogainak védelme mellett foglalt állást.. Amikor a Habsburg-dinasztia az or­szágban élő nem magyarajkú népek moz­galmait is saját céljaira használta fel, vilá­gossá vált, hogy maga Bécs zárta el a kompromisszumok lehetőségét. Az önvédelmi harc megindulását követő­en toborzókörútra indult az Alföldre, majd Batthyány Lajos miniszterelnök lemondá­sát követően a demokratikusan választott népképviseleti országgyűlés Kossuthot bíz­ta meg az Országos Honvédelmi Bizott­mány vezetésével, aki az így nyert felhatal­mazás alapján vállalta az ország védelmé­nek politikai irányítását. Az 1848 végére szerencsétlenül alakuló hadihelyzet ellené­re is sikerült az alkotmányosságot fenntar­tania. A főváros kiürítését követően ugya­nis Debrecenbe tette át székhelyét az or­szággyűlés, miközben Kossuth éjt napallá téve dolgozott, tárgyalt, szervezett, hogy az önvédelmi harchoz fegyvert, pénzt, és embert teremtsen elő. Amikor a törvénytelenül trónra lépett ifjú Ferenc József császár 1849 márciusában a birodalmi parlamentet feloszlatta, továbbá Magyarországot is beolvasztandó tarto­mánnyá degradálta, Kossuth az ország leg­nagyobb részét felszabadító honvédsereg sikereit kihasználva válaszként ismét az “európai státuscsaládba” emelte az orszá­got a dinasztia 1849. április 14-i trónfosz­tásával. Kossuth ezzel egy időben az or­szággyűlésnek felelős kormányzó elnöke lett. A megvert Flabsburg hatalom azonban orosz katonai segítségért folyamodott, s 1849. augusztus 13-án a magyar hadsereg kénytelen volt letenni a fegyvert a túlerő előtt. Kossuth a harc folytatásának remé­nyében elhagyta az országot. Kétévi törökországi internálás után Ang­liában és az Egyesült Államokban — ép­pen 150 évvel ezelőtt — igyekezett támo­gatást szerezni a magyar ügynek, miközben a legszélesebb körű önkormányzatiságon és demokratizmuson alapuló alkotmányja­vaslatot dolgozott ki, mely egyúttal alapjait képezte volna a magyarországi nemzetisé­gekkel való együttműködésnek és megbé­kélésnek. Az emigráns lét azonban fokoza­tosan elszigetelte, s amikor egykori minisz­tertársa, Deák Ferenc a dinasztiával köten­dő kompromisszum kialakításán fárado­zott, csak Magyarországra csempészett ira­tokban figyelmeztethetett a vélt előnyök hátrányaira. Utolsó évtizedeit az újonnan egyesült Olaszország egyik városában, To­rinóban töltötte. Hosszú életet élt, s 1894-ben bekövetke­zett haláláig magával hordozta a Magyar­­ország önrendelkezésének eltiprása miatti fájdalom terhét. Dr. Kurucz György. In: Angliai Magyar Tükör. A BETEGSEG VÉGSŐ CÉLJA “Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségért van” (János 11:4). Nem szoktuk kutatni a betegség célját, hanem inkább az okát, eredetét, gyökerét, melynek a célja az lehet, hogy meggyó­gyuljon a beteg. Az okok, a gyökerek fel­tárása után a gyógyítás, gyógyulás a cél. Diagnózis és terápia, így követi egymást és kapcsolódik egymással. Ezért, különösen szívközeli hozzátartozó esetén, mindenre képes az ember. Az ismert Graz-közeli au­tóbusz katasztrófa után a helyi kórházban feküdt kómában hetekig egy 10 esztendős fiú. Az édesanyja ott volt mellette, orvosok lebeszélésére nem hallgatva, tudta, hogy jelenléte, simogatása, lélegzésének figye­lése éjjel és nappal fontos, sőt nélkülözhe­tetlen. Suttogva szólongatta, hívogatta vissza fiát a halál közeléből. Igaza lett, életre szerette őt! Kevesen gondolunk arra, hogy Istennek mi a célja egy-egy betegséggel. Próbára teszi hitünket, éltetni akar még akkor is, ha a betegség saját és mások bűneinek követ­kezménye, hogy egészségben tudjuk elvé­gezni feladatainkat családban, közösségek­ben, mások javára. Még célja van velünk! De azt végképp nem értjük, hogy minden kor emberének mindenkori “lázári halálos” betegsége, melyből Krisztus egy időre még a halálból is kivezethet, miként szolgálja Isten dicsőségét és általa hogyan dicsőül meg az Isten Fia?! Ha érthetetlen is, mégis betegség és halál feletti diadalának húsvéti fényét vetítit elő­re, amikor már feltámadása előtt halottakat életre kelt. De feltámasztása az első hóvi­rág és ezt követi a “sok keresztje van” éle­tünknek a naponkénti, majd végső, teljes megújulása, melyet Keresztény Dezső “Vi­gasztaló” című versében így fogalmaz: "... s vajúdva újul életünk, mint tojásról lehull a héj: böjtből húsvét felé megyünk: Akit megöltek, újra él.” Az így megújult ember akar és tud min­dent Isten dicsőségére cselekedni. S amint Bach a műveire is ráírta: “Soli Deo Gloria” (Egyedül Istené a dicsőség!), így Urunk is betegséggel terhelt testünk és szívünk falá­ra ezt akarja rávésni a sebész késének nyo­maival is. A megmaradt hegekből, mint mementókból, hitéletünk mindennapján le­gyen olvashatóvá a gyógyúltak hálája! így válnak transzparenssé életünkben Jé­zus sebei — amikor “halál lesi léptünk” —, hogy halál felett győzelmes, diadalmas Úr Jézus Krisztus van jelen, megtartó sze­­retetével Minden gyógyulás előjelévé válhat Krisz­tus végső nagy diadalának is bűn, halál fe­lett, amikor a “dicsőség a magasságban Is­tennek” végleg célhoz ér, a ma még a mélységből kiáltó emberiség életének tel­jes megújulásában. Amikor “minden nyelv vallja, hogy JÉZUS KRISZTUS ÚR az Atya Isten dicsőségére” (Filippi 2:11) Szimon János, soproni cv. lelkész Ezzel a cikkel az 1999. évi decemberi szám­ban megkezdett sorozat végére értünk. Megkö­szönjük Nt. Szimon János lelkész úrnak, hogy cikksorozatát rendelkezésünkre bocsátotta. Ez a sorozat korábban az "Evangélikus Eket" c. hetilapban és nemrégen “Vigasz betegségben ” c. kiskönyvében is napvilágot látott. - Sz. FELMENTETT PÜSPÖK Az erősen konzervatív “Lutheran Church Missouri Synod” egyházban felmentették szolgálatától Ft. Benke Dávidot, az Atlanti Ev. Egyházkerület elnökét (= püspökét), mert tavaly szeptember 23-án, a new-yorki “Yankee” stadionban a szeptember 11-én történt tragédia után tartott vallásközi ima­gyűlésen, egyéb keresztyén és nemkeresz­tyén vallási vezetők sorában, imát mondott — ugyan Jézus Krisztus nevében — az áldozatok emlékezetére és a gyászolók lel­ki békéjéért. Az LCMS egyház “szabályai” tiltják az ilyesmit. Lelkészeik hivatalosan még más evangélikusokkal sem fungálhat­nak együtt! Synodical New* ERŐS VÁR (USPS 178-560) is published bi-monthly (February, April, June, August, October, December) by the Hungarian Conference in the Evangelical Lutheran Church in America, 1467 Parkhaven Row, Lakewood, OH 44107-4505. Tel.: 216-221-3178. Fax: 216-227-9482. E-mal: AMEvKo@aol.com. Periodicals postage paid at Cleveland, OH. Editor: The Rev. Béla Bernhardt. Annual subscription: $6 in the USA, US$8 from Canada, US$15 from overseas by air mail. — Az ERŐS VÁR az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia lapja. Szerkesztő és kiadó: Bernhardt Béla. Aláírt cikkekért írójuk felel. Előfizetés az Egyesült Államokban évi 6 US dollár, Kanadából 8 US dollár, tengerentúlról légipostán évi 15 US dollár. — Kéijük olvasóinkat, hogy címváltozásokat haladéktalanul bejelenteni szíveskedjenek. — Nyomda/Printers: Onesource Printing and Promotions, 9527 Madison Avenue, Cleveland, OH 44102. — Minden levelezés, előfizetés, adomány a feladó pontos címe feltüntetésével a lap alanti címére küldendő: Postmaster, send address changes to: Erős Vár, P. O. Box 770828, Lakewood, OH 44107-0038.

Next

/
Oldalképek
Tartalom